Fausztina nővér Elena Kowalska néven született a lengyelországi Glogowiecben 1905. augusztus 25-én, tízgyermekes parasztcsalád harmadik gyermekeként. Gyerekkorától feltűnt engedelmessége, segítőkészsége, imádságszeretete és a szegények iránti érzékenysége. Első szentáldozása után, kilencéves korában tudatára ébredt Isten jelenlétének lelkében. Három évig járt iskolába, majd szolgáló lett módos családoknál, hogy segítse szüleit és testvéreit.
Szülei nem járultak hozzá, hogy kolostorba lépjen, azonban egy látomás után elhatározta, hogy követi Jézus hívását. Varsóba ment, és 1925. augusztus 1-jén fölvételét kérte az Irgalmas Szűz Nővéreinek zárdájába, ahol a Fausztina nevet kapta.
A varsói, vilnai és plocki zárdákban volt szakács, kertész, kapus nővér. Szerzetesi éveit kifelé a mindenki iránt megmutatkozó felebaráti szeretet és szolgálat határozta meg, belső világát pedig rendkívüli kegyelmekkel halmozta el Isten. Kinyilatkoztatásokat, látomásokat, láthatatlan stigmákat kapott, belelátott a szívekbe, része volt a misztikus eljegyzésben. A természetfölöttivel való egységét valóságosabbnak mondta, mint a látható világgal való kapcsolatát.
Jézus Fausztina nővérre bízta irgalmasságának örömhírét. Fölszólította őt, hogy hirdesse a minden embernek szóló Isteni Irgalmasság kinyilatkoztatását, szüntelenül kérje ezt az irgalmat mindenki számára, és terjessze az Isteni Irgalmasság tiszteletét. Fausztina nővér Jézus kívánsága szerint mindent hűségesen följegyzett Naplójában, melyet 1981-es első kiadása óta számos nyelvre, köztük magyarra is lefordítottak.
Téged küldelek az egész emberiséghez irgalmasságom üzenetével. Nem büntetni akarom a sérült emberiséget, inkább meg akarom gyógyítani és irgalmas Szívemre szorítani. (Napló, 1588)
Az Isteni Irgalmasság tiszteletének terjesztése eszközeként Jézus átadott egy képet Fausztinának, melyen a Szent Szívből áradó két (fehér és piros) sugár az igazságosság és irgalmasság, a bűnbánat és a bűnbocsánat, az áldozat és az engesztelés, a felebaráti szeretet és az isteni szeretet szimbóluma. Emellett Jézus megjelölte az irgalmasság vasárnapjaként a húsvét második vasárnapját, melyhez a nagypénteken kezdett irgalmasság kilencede vezet, valamint kérte, hogy építsenek templomot az Isteni Irgalmasságnak és imádkozzák az Isteni Irgalmasság rózsafüzérét.
Nem tudom megbüntetni, még ha a legnagyobb bűnös is lenne, azt, aki irgalmamra hivatkozik, hanem felmentem őt mérhetetlen és kifürkészhetetlen irgalmamban. Mielőtt eljövök mint igazságos Bíró, előbb szélesre kitárom irgalmam kapuját. Aki nem akar az irgalom kapuján átmenni, annak igazságosságom kapuján kell áthaladnia. (Napló, 1146)
Fausztina nővér betegségét és szenvedéseit a bűnösök megtéréséért ajánlotta föl. Harminchárom évesen halt meg 1938. október 5-én.
II. János Pál pápa 1993. április 18-án, húsvét második vasárnapján boldoggá, hét évvel később, 2000. április 30-án, ismét csak húsvét második vasárnapján szentté avatta Fausztina nővért, és elrendelte az Isteni Irgalmasság ünnepét húsvét második vasárnapjára.
2002 augusztusában ugyancsak II. János Pál pápa fölszentelte a Szent Fausztina sírjánál épült krakkói Isteni Irgalmasság-bazilikát.
(Forrás: Magyar katolikus lexikon Faustyna.pl)