Templomunk első orgonájának építését a Fővárosi Művészi Kézműves Vállalat Orgonaüzeme kezdte meg 1961-ben. Szigeti Kilián OSB – aki a hárommanuálos, elektromos traktúrájú orgona tervét készítette – a Régi magyar orgonák: GYŐR c. könyvében (1977-ben jelent meg) megemlíti, hogy a hangszer még befejezésre szorul! Nem tudjuk, hogy 1961-től 1977-ig pontosan mi készült el, milyen regiszterek álltak rendelkezésre. Az orgona tervezett diszpozíciója a következő volt:
I. Manual :
(Hauptwerk, C-g3, 56 hang)
1. Principal 8’
2. Hohlflöte 8’
3. Salicional 8’
4. Oktav 4’
5. Rohrflöte 4’
6. Blockflöte 2’
7. Superoktav 2’
8. Mixtur IV 1 1/3’
II. Manual :
(Positivwerk)
1. Gedackt 8’
2. Principal 4’
3. Waldflöte 4’
4. Oktav 2’
5. Larigot 1 1/3’
6. Quartan 2/3’+1/2’
Tremolo
III. Manual :
(Schwellwerk)
1. Koppelflöte 8’
2. Gemshorn 4’
3. Nasat 2 2/3’
4. Sifflöte 2’
5. Terz 1 3/5’
6. Zimbel III 1/3’
Tremolo
Pedal :
(Pedalwerk, C-f1, 30 hang)
1. Subbass 16’
2. Oktavbass 8’
3. Cello 8’
4. Quint 5 1/3’
5. Koralbass 4’
Normál kopulák,
a’ = 440 Hz
Az orgonaszekrény egy egységet alkot, homlokzata „csupasíp” konstrukció, a korabeli orgonaépítés jellemzői láthatóak rajta. Nemcsak sípokból áll, hanem egyszerű sípnak tűnő horganycsövek is vannak a homlokzatban.
A játszóasztal elektromos vezérlésű, tűs kopulákkal. Ez a technika elavult, és rengeteg meghibásodási lehetőséggel bír. A manuál billentyűsorainak bélelése kopott, emiatt már nagy a „kotyogásuk”, regiszterkapcsolói kontakthibás, elavult konstrukciók. Setzer-kombináció nincs, szabad kombinációból kettő van, megbízhatatlanul működnek.
A szélládák rossz konstrukciójú kúpládák, az összes meglévő hibájukkal együtt. Felújításuk értelmetlen vállalkozás volna, hiszen az orgona minőségében nem történne lényeges változás. 1996-ban Radó Tamás, a templom akkori plébánosa új főmű-szélláda készítésével bízta meg Takács Péter orgonaépítő mestert, aki előrelátóan a régi kúpládás rendszer felújítása helyett új csúszkaládát épített az orgonába. Ez a szélláda most is jól működik, tartalmaz ugyan pneumatikát, de átalakítható a korszerűbb megoldásra (az 1996-ban ráfordított összeg csak pneumatikával kombinált megoldásra volt elegendő).
Az orgona jelenlegi traktúrája elektropneumatikus, melynek leggyengébb láncszeme a pneumatika. Elektronikus kopulái szintén elavultak a mozgó alkatrészt tartalmazó tűs kapcsolók miatt.
A Ventus fúvómotor jó minőségű német termék. Légzsákjai „nehezékkel”, súlyokkal állítják be a levegőnyomást. Hibája, hogy a tehetetlenségi erő miatt rázkódik az orgona hangja a billentyű lenyomásakor.
A sípok anyaga felerészben horgany és ón, valamint fa. A hangzás szempontjából kényes fekvésekben sajnos sok a horgany síp, továbbá menzúrálásuk nem megfelelő a templom akusztikájához.