Győri Szent Imre Plébánia
9024 Győr, Szent Imre út 35.
(96) 424 443
gyoriszentimre.iroda@gmail.com

 

Honlapunk megújult!

Kedves Olvasóink!

A győri Szent Imre Plébánia honlapja megújult.

Ez a honlap átmenetileg archívumként még elérhető marad, de a továbbiakban nem frissül.

A győri Szent Imre Plébánia új honlapja a következő címen érhető el, így amennyiben a kedvencek/könyvjelzők közé mentette el oldalunkat, az is érdemes frissíteni:

GYŐRI SZENT IMRE PLÉBÁNIA

Lectio Divina 2011.02.12.

2011. február 12. - „Rászedtél, Uram! S én hagytam, hogy rászedj.” (Jer 20,7-9)

Bevezető orgonajáték

            

Epiklézis - Szentlélek hívó himnusz

              

Epiklézis - Szentlélek hívó imádság

Ó, isteni fényesség, a te megmérhetetlen szereteteddel nyisd meg lelkünket a hitnek, hogy téged igazán megismerjünk. Tágítsd ki szívünket, hogy téged befogadhasson! Illess bennünket, hogy tiszta szeretettel keressünk téged, benned megpihenjünk, és veled egyesüljünk, mint ahogy egyek a tagok a testben a fejjel, és amint egy a szőlővessző a tőkével. Engedj a te erődből és a te kegyelmedből élni mindvégig, míg csak el nem jutunk szent színed látására! Ámen. (Granadai Szent Lajos)

       

Lectio (Amit Isten Igéje mond)

Jeremiás könyvének ötödik és egyben utolsó vallomása drámai szavakkal tárja elénk a próféta sorsát. Az Isten által meghívott Jeremiás - ahogy a korábbi vallomásaiban, úgy ebben is - kertelés nélkül mondja ki, hogy mit érez küldetésének teljesítése közben. A prófétai megbízatás számára egyet jelent a teljes elbizonytalanodással, és nagy csalódás forrása. A Jeremiás által elmondott őszinte panaszkodó szavakkal más prófétánál nem találkozunk. A megrendüléséről árulkodó szavak viszont nem a megfutamodását készítik elő. Miután a belső gyötrődését ima formájában szavakba öntötte, sziklaszilárd bizalommal, újult erővel folytatja megbízatását: hirdeti az Úr szavát.

       

 

Isten Igéjének meghallgatása.

Jer 19.14 - 20.6

14Amikor Jeremiás visszatért a Tofetből, ahová az Úr küldte, hogy jövendöljön, megállt az Úr háza udvarán és így beszélt az egész néphez: 15"Ezt mondja a Seregek Ura, Izrael Istene: Igen, ráhozom erre a városra és a hozzá tartozó valamennyi városra azt a nyomorúságot mind, amellyel megfenyegettem, mivel megkeményítették nyakukat és nem akartak hallgatni a szavamra."

1Meghallotta Paschur pap, Immer fia, aki az Úr házának felügyelője volt, hogy Jeremiás ezt a prófétai szózatot hirdette. 2Erre Paschur megverette Jeremiás prófétát, majd abba a kalodába záratta, amely az Úr házába vezető felső kapunál, a Benjamin-kapunál volt. 3Másnap Paschur kiengedte Jeremiást a kalodából. Jeremiás akkor így szólt hozzá: "Nem Paschurnak hív az Úr, hanem Rettegésnek. 4Mert ezt mondja az Úr: Rettegéssé teszlek téged és minden barátodat; ellenségeik kardjától hullanak el mindnyájan, a szemed láttára. Az egész Júdát Babilon királyának kezére adom; az majd Babilonba hurcolja és kardélre hányja őket. 5Ennek a városnak minden gazdagságát, minden vagyonát, minden drágaságát, Júda királyainak minden kincsét ellenségeik kezére adom. Azok majd elrabolják, elhurcolják és Babilonba viszik őket. 6Te meg, Paschur, és egész házad népe fogságba mentek; Babilonba jutsz, ott halsz meg és ott temetnek el téged és minden barátodat, akiknek hazugságot jövendöltél."

 

Jer 20.7-9

7Rászedtél, Uram! S én hagytam, hogy rászedj. Erősebb voltál nálam és legyőztél. Nevetségessé váltam napról napra: Aki csak lát, mind kicsúfol. 8Ahányszor csak beszélek, azt kell kiáltanom, azt kell hirdetnem: "Erőszak! Romlás!" Az Úr szava így mindennap gyalázatomra vált és csúfságomra. 9Már azt gondoltam: Nem törődöm vele, nem beszélek többé a nevében. De ilyenkor mintha tűz gyúlt volna szívemben, és átjárta minden csontomat. S ha megfeszítettem erőmet, hogy ellenálljak, belefáradtam és nem tudtam elviselni.

 

Jer 20.10-18

10Hallom sokak gyalázkodását: "Rettegés mindenütt! Jelentsétek föl! Följelentjük!" Még azok is, akik barátaim voltak, bukásomra lestek: "Hátha valamiképp tőrbe csalhatnánk, legyőzhetnénk, és bosszút állhatnánk rajta." 11De az Úr, mint hős harcos, mellettem áll. Ellenfeleim meginognak, s nem bírnak velem, szégyent vallanak és elbuknak. Örökké tartó, soha el nem múló gyalázatban lesz részük. 12Te pedig, Seregek Ura, igazságos Bíró, aki a vesék és szívek vizsgálója vagy, engedd, hadd láthassam, miként állsz rajtuk bosszút, mert eléd tártam ügyemet. 13Énekeljetek az Úrnak! Dicsőítsétek az Urat! Mert kiszabadította a szegény lelkét a gonoszok kezéből. 14Átkozott legyen a nap, amelyen születtem! Az a nap, amelyen a világra hozott anyám: ne legyen áldott. 15Átkozott legyen az a férfi, aki hírül vitte apámnak: "Fiúgyermeked született" - és ezzel mint jó hírrel örvendeztette meg. 16Legyen hasonló az az ember azokhoz a városokhoz, amelyeket az Úr könyörtelenül feldúlt; reggel halljon jajkiáltást, délben meg harci riadót, 17mert nem ölt meg anyám méhében. Bárcsak anyám teste lett volna a sírom, amikor még a méhében hordozott! 18Miért is jöttem ki méhéből? Hogy csak nyomorúságot és bánatot lássak, és gyalázatban töltsem napjaimat?

   

Zsoltár

1. A szöveg és környezete

A Kr.e. 628 körül prófétai küldetést kapott Jeremiás az ezt követő értizedekben vigasztalan történelmi helyzetben találja magát. A területszerző szándékait nyíltan kifejezésre juttató nagyhatalom, Babilon a főváros, Jeruzsálem kapu előtt áll. Úgy tűnik, hogy az ország nem kerülheti el az összeomlást. Ebben a fenyegetett helyzetben a próféta segítő kiáltásait nem akarta meghallani sem a király, sem a vezető emberek, sem a nép. A történelmi helyzetet teljesen félreértve, a kijózanító hangra nem figyelve, Jeremiást vették célba: elutasították, gúnyolták, gyűlölték és fenyegették is.

Jeremiás teljesen eredménytelennek érzi az Isten által számára kijelölt munkát. Szenvedélyes harcba kezd Istennel, hogy erőt kapjon, és védelmet találjon. A prófétának rá kellett jönnie, hogy az élete és a küldetése teljesen egybefonódik. Végül is kiállta a prófétai küldetéssel járó terhelési próbát. Rájött, hogy az Isten üzenetének hirdetése nem függhet azoktól az elvárásoktól, amiket a kortársai fogalmaznak meg.

2. Néhány gondolat

Egyetlen próféta sem érezte meg olyan mértékben, mint Jeremiás, hogy a sorsa és a küldetése egészen összekapcsolódik. Ebből adódóan belső kétségek és külső támadások gyötrik. Amikor Isten nevében beszél és rámutat a kortársak helytelen cselekedeteire, értetlenül fogadják a szavait. A barátai lassan elfogynak mellőle, sőt a rokonai a megölését sem zárják ki, mert a családjuk becsületén így nem esnék többé csorba.

Jeremiás a helyzetét egy kép segítségével próbálja érzékeltetni. A beszédstílusa vakmerőnek mondható. Úgy érzi magát, mint egy elcsábított lány, aki meggondolatlanul, a következmények számbavétele nélkül hagyta magát elszédíteni, aki aztán megbecstelenítve és cserbenhagyva magára maradt. A csaknem istenkáromlónak tűnő szavak mögött a kigúnyolt próféta áll. Annak idején, a meghívásakor ugyanis gyanútlanul igent mondott Istennek. A küldetését boldogan végzett sikertörténetnek gondolta. De amikor szót emel az országban, Júdában fellelhető erőszak és elnyomás ellen, akkor lebecsülő és bántó szavakkal illetik. Tudatában van annak, hogy azért jutott ez osztályrészül neki, mert engedett Isten meghívásának.

A próféta szeretne kitörni ebből a csapdából. Szeretné letenni ezt a ránehezedő súlyos terhet. És amikor erre kísérletet tesz, akkor érzi meg valójában az őt prófétai szolgálatra hívó Isten hatalmát. Ezt az új helyzetet a testi alkata elviselhetetlennek tartja, és teljes erővel tiltakozik ellene. Rá kell jönnie a prófétának: az Isten minden embertől engedelmességet követel – tőle is! Isten ugyan korlátozza a szabadságát, de éppen ez a szabadság menti meg őt.

Zsoltár

Meditatio (Isten Igéje hozzám érkezik. Amit Isten Igéje nekünk mond)

Bepillantást nyertünk egy próféta lelki vívódásába, aki nevetségessé vált, és akit kicsúfoltak. Tudatosodott bennünk, hogy amikor a próféta beszél, akkor elsősorban nem a távoli jövőről kíván valamiféle titkos ismereteket elárulni, hanem mindenekelőtt a saját korában élő embereket bírálja, akik megvetik az Istent, és semmibe veszik az elvárásait. A panaszkodása, sőt vádaskodása azért történik, mert úgy érzi, eljutott a teljesítőképessége határáig. De rá kell jönnie, hogy ennél többre is képes. Isten segítségével, Istenbe kapaszkodva továbbra is képes az ő nevében beszélni, és ezt a jövőben akkor is vállalni tudja, amikor az ellenségei lankadatlanul támadják.

 

Zsoltár

Contemplatio (Elmélkedés. Amit Istentől ajándékba kaptunk, és a szívünkben hordunk)

Jeremiás élettapasztalatai és a hitével kapcsolatos megrázó élményei nemcsak a prófétai sors jellemzői. Az írásában szereplő gondolatok olyan általános emberi tapasztalatok, amik mindenkire érvényesek. Nincsen olyan életút, aminek az elején látni lehetne tisztán és világosan, hogy az hova vezet. Ha előre tudnánk annak nehéz, vagy kilátástalan szakaszait valószínűleg el sem indulnánk. Ha nem kételkedünk magunkban, hanem végigjárjuk az utat, akkor megtapasztaljuk a belső erőnket, és a gyengeségünket is. Jeremiás nem jajgat, hanem kimondja a szenvedését. A feladatunkat és a helyünket meg kell találnunk ebben a világban. Ha kimondjuk a kétségeinket Isten előtt is, akkor mindannyiszor önállóbbak leszünk, és új esélyt kapunk a folytatáshoz.

Ének: Aki akar üdvözülni

Collatio (A jelenlévők gondolatainak megosztása valamint gyakorlati teendőink. Amit Isten Igéje általunk üzen másoknak.)

Aki komolyan veszi az Isten mindenhatóságát és szeretetét, aki megtapasztalja a hívő ember szenvedéseit, az nem tarthatja távol magától Jeremiásnak ezt az imáját. Ha elmondja vele együtt, akkor tudatosodik benne, hogy az Isten bármikor, bármilyen módon beavatkozhat a szenvedő ember életébe. A próféta példája mutatja, hogy megengedett az Isten előtt való panaszkodás. De Jeremiás példája arra is figyelmeztet, hogy ennek az Istenbe vetett bizalmat kell erősítenie – a legkilátástalanabb élethelyzetekben is!

Oratio (Imádság. Amit Istennek válaszolunk Isten Igéjével a kezünkben)

Dicséret Istenünknek, az Atyának, aki azt akarja, hogy választott népe romolhatatlanságban újjászülessék örökké megmaradó Igéje által. Kérjük könyörögve: Urunk, Istenünk, mutasd meg jóságodat néped iránt!

- Akiket meghívtál evangéliumod hirdetésére, legyenek országod szent titkainak buzgó és hűséges követői!

- Emlékezzél meg azokról, akik testvéreik szolgálatára szentelik magukat, hogy sikertelenség vagy mások közömbössége el ne térítse őket szándékuktól!

- Prófétai tisztségre hívtál meg bennünket Krisztusban, engedd, hogy hirdessük csodás tetteidet!

- Add, hogy a kísértéseknek ellenálljunk, a megpróbáltatásokat viselni tudjuk, és jó sorunkban el ne felejtsünk hálát adni!

- Adj világos látást és bátor szívet a hithirdetőknek, és rendelj melléjük mindenütt segítőtársakat!

- Növeld azok buzgóságát, akik mindent elhagytak, és követték Krisztust, hogy tanúságot tegyenek az emberek előtt Egyházad szentségéről!

Üdvözítő Istenünk, hallgass meg minket: add, hogy világosságodat kövessük, igazságodért munkálkodjunk, és belőled újjászületve, mint a világosság fiai tanúságot tegyünk rólad az emberek előtt. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.

Záróének és kivonulás

RSS feliratkozás

Kövessen bennünket!