Plaude, parens Pannonia,

de tam felici filio,

cuius virtute varia

caelum repletur gaudio.

In te regum de germine

dux Emericus oritur,

ortus salutis semine

Deo cultore seritur.

Ab ipsa pueritia

Deum timere didicit,

subtus pedum vestigia

cuncta terrena subiicit.

Conservans pudicitiam

vitae devitat maculam,

domans cordis lasciviam

spernit consortis copulam.

Trino Deo et simplici

vita, virtus, victoria,

qui per precatus Henrici

det nobis vitae gaudia.

Vigadj, szülő Pannónia,

mert dicső a te fiad.

Nincs az virtusának híja

s az mennyben öröm riad.

Sarjadván királyi vérből

Imre herceg földre jött.

Idvessége égbe ért föl

és Isten növelte őt.

Zsönge kortól féli Istent,

az parancsait betölti.

Nyomdokán el is vesz itt lent,

összveomlik mind, mi földi.

Nem szeplősíté az láza,

szűzien kerűlé vágyát,

forróságit zabolázva

megveté az hitveságyát.

Így az Három-Egy-Személynek

glória az Égen, Földön.

Atya, Fiú és Szent-Lélek

áldassék is mindörökkön.

Fordította Kosztolányi Dezső