BEGIN:VCALENDAR VERSION:2.0 PRODID:-//jEvents 2.0 for Joomla//EN CALSCALE:GREGORIAN METHOD:PUBLISH BEGIN:VTIMEZONE TZID:Europe/Budapest BEGIN:STANDARD DTSTART:20191027T020000 RDATE:20200329T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20201025T020000 RDATE:20210328T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20190726T000000 RDATE:20191027T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20200329T030000 RDATE:20201025T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT END:VTIMEZONE BEGIN:VEVENT UID:af226d4130d038ea686f71adf2d3a6f5 CATEGORIES:Liturgikus naptár CREATED:20130723T150204 SUMMARY:Szent Joákim és Szent Anna (emléknap) DESCRIPTION:
Az ünnep története
Az újszövetségi szent könyvek semm it nem mondanak a Boldogságos Szűz Mária szüleiről. Néhány névvel találkozu nk a rokonságból: Erzsébet és Zakariás, Szalóme és Zebedeus, de e két szülő nevét nem tudjuk. Egy 2. századi apokrif könyv mondja, hogy Mária édesanyj át Annának, apját Joachimnak hívták, és a két név jelentése figyelmet érdem el, mert Anna annyit jelent: kegyelemmel áldott, Joachim pedig: Isten megvi gasztal.
Az ünnep a 13--14. században terjedt el Európában, annak az érdeklődésnek következményeként, amellyel Krisztus emberi természete és emb eri valósága felé fordultak a hívők. Ez az érdeklődés a keresztes háborúkbó l visszatért lovagok elbeszélései nyomán éledt föl, és kiterjedt Jézus szül őföldjére és rokonságára is. Érhető, hogy az Üdvözítő nagyszülei iránti tis ztelet is felélénkült.
Az ünnep dátuma egy templom fölszentelésének é vfordulójából adódott. A régi hagyomány ugyanis úgy tartotta, hogy Mária Je ruzsálemben született, és szülőháza, Anna asszony háza a Bethesda-tó közelé ben állt. Az 5--6. században e föltételezett születési hely fölé bazilikát építettek, s ennek fölszentelési napja volt július 26.
Szent Anna tis zteletéről Bálint Sándor a következőket írja: ,,A hazai Szent Anna-tisztele t gazdagságát és színes változatosságát a kultusz sokrétűsége mutatja. Kivá ltságos patrónájaként tisztelte sok ügyében-bajában az asszonynép, de tiszt elték azok is, akiknek foglalkozása valamiképpen a gazdaasszonysággal, assz onyi gondoskodással függ össze: a szövőmunkások, csipkeverők, seprűkötők. p>
Céhpatrónaként tisztelték az asztalosok azért, mert hajdanában az oltá rszekrény elkészítése a mesteremberek feladatai közé tartozott, márpedig An na volt méltó arra, hogy az élő tabernákulumot, Máriát a méhében hordozza.. . a kádárok is tisztelték, nyilván abból a megfontolásból, hogy Jessze törz séből, Anna és Mária méhéből sarjadt a Szőlőtő: belőle termett a megváltás bora, (a megváltó Vér)... Védőszentje volt a bányászoknak is, nyilvánvalóan azért, mert ünnepének evangéliuma a szántóföldön elrejtett kincsről, a drá gagyöngyöt kereső kalmárról szólt, és e hasonlatokat Szent Annára is lehete tt vonatkoztatni. A barokk korban Szent Anna külön tisztelt patrónája volt a haldoklóknak.''
A bizánci rítusban július 25-én ülik Szent Anna ass zony halála napját, amely napon Konstantinápolyban 550 körül templomot szen teltek a tiszteletére. Nyugaton a 12. századtól terjedt el a július 26-i ün nep. V. Pius pápa 1568-ban eltörölte, de 1583-ben ismét felvették a római n aptárba, július 26-ra. Szent Joachimot 1584-től március 20-án, 1738-tól a N agyboldogasszony oktávája utáni vasárnapon, 1913-tól augusztus 16-án ünnepe lték. 1969-ben egy napra tették Szent Annával.
Legendáj ukból
A legenda elbeszélése szerint Szent Anna szüleit Stola nusnak és Emerenciának hívták, és Betlehemben éltek. Anna a Názáretben élő Joachimnak lett a felesége, s mindketten Júda nemzetségéből és Dávid házábó l származtak. Húsz évig éltek már együtt, de nem volt gyermekük. A vagyonuk at három részre osztották: egy részt maguknak tartottak meg, a másik részt a templomnak és a papoknak adták, a harmadik részt pedig szétosztották a sz egények között.
Gyermektelenségük fájdalmát tovább fokozta egy eset: a templomszentelés ünnepére fölmentek Jeruzsálembe, és Joachim áldozati ajá ndékot akart felajánlani, de egy Iszakár nevű pap visszautasította az ajánd ékot azzal a megokolással, hogy bűnös kézből nem fogadja el. Joachim házass ágának terméketlenségét ugyanis bűnössége nyilvánvaló jelének látta.
Joachimot ez a megszégyenítés olyan érzékenyen érintette, hogy hazatérve el határozta: nem marad többé a városban, hanem elbujdosik az erdőkbe és a mez őre a pásztorok közé. És így is tett. Nem sokkal később azonban megjelent n eki Isten angyala és megvigasztalta. Megígérte neki, hogy imádságaiért és a lamizsnáiért Anna gyermeket szül, mégpedig egy leányt, akit majd Máriának k ell nevezniük. Az angyal azt is megmondta, hogy a gyermek fogantatásától fo gva telve lesz Szentlélekkel. Szava igazsága mellé jelül azt adta, hogy Joa chim menjen föl Jeruzsálembe hálát adni Istennek, és a templomban, az Arany kapunál találkozni fog a feleségével, akit ugyanígy angyali jelenés indít a rra, hogy a templomba menjen. Úgy is történt. Joachim és Anna az Aranykapun ál találkoztak, boldogan elmondták egymásnak a látomásukat, majd hálát advá n Istennek, visszatértek otthonukba, Názáretbe.
Anna az ígéret szerin t fogant és megszülte a kislányt, akit Máriának neveztek el. Joachim ezután hamarosan meghalt. Anna másodszor is férjhez ment egy Kleofás nevű férfiho z, kitől ismét lánya született, és azt is Máriának nevezték. Kleofás halála után Anna harmadszor is férjhez ment egy Salamon nevű férfihoz, akitől újr a leánygyermeket szült, és e harmadik lányt is Máriának nevezték el.
A legenda -- az apokrif szerzőktől vett értesülések alapján -- így részlete zi Jézus rokonságát: az a Mária, aki Anna második házasságából született, k ésőbb Alfeus felesége lett, és négy fiút szült: a fiatalabb Jakabot, Júdás Tádét és a Zelóta Simont, akik Jézus apostolai lettek, valamint a Justusnak nevezett Józsefet, aki Jézus tanítványa volt. A harmadik Mária, akit atyja után Szalóménak is hívtak, Zebedeus felesége, Jakab és János apostol anyja lett.
Ezek az adatok természetesen nem fedik a történeti valóságot, de azt a hívő és szeretettel teljes gondoskodást jelzik, ahogy a hagyomány próbálta értelmezni az evangéliumokban is előforduló ,,Úr rokonai'' kifejez ést.
A legenda azt is tudja, hogy Anna még élt, amikor a Szentcsalád Nagy Heródes halála után visszatért Egyiptomból, és megláthatta a kicsi Jéz ust. Lelkét angyalok vitték Ábrahám kebelére, s mikor az Úr Jézus fölment a mennybe, őt is a mennyországba vitték.
Illyés Andrásnál olvasható Sz ent Anna legendája végén: ,,Amiképpen a víz annyival tisztább, amennyivel a szép forráshoz közelebb meríttetik, úgy Szent Anna annyival nagyobb tiszta sággal részesült a jóságos cselekedetekben, amennyivel közelebb volt a mind en jóságos cselekedeteknek kútfejéhez, a Jézus Krisztushoz.
Ily kedve s lévén azért Szent Anna asszony az Isten előtt, kérjük őt, legyen szószóló nk ő Szent Fölségénél, és minékünk nyerjen végig megmaradó szent malasztot, hogy holtunk után mindörökké örvendezvén, dicsérhessük az Úristent a menny ei boldogságban.''
Imádság
Istenünk, ki Szent Joachimot és Szent Anna asszonyt arra választottad, hogy tőlük szüles sék Egyszülött Fiad édesanyja, az ő közbenjárásukra kérünk, add meg, hogy e lnyerhessük az üdvösséget, melyet minden nép számára ígértél.
Forrás: Diós István: A szentek élete
DTSTAMP:20240328T103424 DTSTART;TZID=Europe/Budapest;VALUE=DATE:20200726 DTEND;TZID=Europe/Budapest;VALUE=DATE:20200727 SEQUENCE:0 TRANSP:OPAQUE END:VEVENT END:VCALENDAR