BEGIN:VCALENDAR VERSION:2.0 PRODID:-//jEvents 2.0 for Joomla//EN CALSCALE:GREGORIAN METHOD:PUBLISH BEGIN:VTIMEZONE TZID:Europe/Budapest BEGIN:STANDARD DTSTART:20181028T020000 RDATE:20190331T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20191027T020000 RDATE:20200329T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20201025T020000 RDATE:20210328T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20180716T000000 RDATE:20181028T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20190331T030000 RDATE:20191027T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20200329T030000 RDATE:20201025T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT END:VTIMEZONE BEGIN:VEVENT UID:025280b943b4e080c38982d89562dcf2 CATEGORIES:Liturgikus naptár CREATED:20130723T150203 SUMMARY: Szent Zoerárd(Szórád)-András és Benedek zoborhegyi remeték DESCRIPTION:Életük\nA fehér kámzsás pálosok Czestochowájába vasúton utazó magyar zaránd ok többnyire a Vág folyó völgyének veszi az útját. A vonat ablakán kitekint ve Lipótvár (Leopoldov) vasúti csomópontjától kezdve egyik várrom a másikat éri. Ezek sorában a folyó jobb partján Trencséntől nem messze a Fehér-Kárp átok hegyvonulatában található a szkalkai klastromrom és a hajdani bencés a pátságnak ma is használatban levő, kéttornyú temploma. Július 17-én, majd k ülönösen az ezt követő vasárnapon közeli és távolabbi zarándokok lepik el e búcsújáró helyet.\nAndrás és Benedek életét Boldog Mór pécsi püspök írta m eg. Eszerint Szent István királyunk uralma idején jöttek lengyel hazájukból Magyarországra. Zoerardus (Szvorad, magyarosan: Szórád) lengyel hagyomány szerint már odahaza is remeteként élt a Dunajec folyó mellett, ami nem való színűtlen adat, ha figyelembe vesszük, hogy Ottó császár Boleszláv lengyel fejedelem kérésére Szent Romuáldnak, a kamalduliak későbbi rendalapítójának egyik Ravenna környéki szigetmonostorából küldött hithirdető szerzeteseket . Magyarországon előbb a Szent István alapította zoborhegyi bencés apátság tagjai lettek, Nyitra vára közelében. Ott adta Fülöp apát Zoerardusnak az A ndrás nevet. Úgy látszik azonban szíve itt is a korábban megszokott remeteé let felé vonzotta, mert Fülöp apát engedélyével remeteségbe vonult a Trencs énnel átellenben emelkedő Szkalka (= kis szikla) barlangjába. Az ilyen reme teséget nem úgy kell elgondolnunk, hogy a kolostori közösséggel minden kapc solat megszakadt. András időnként megjelent Zoborhegyen, hogy részt vegyen a közös ünnepi zsolozsmán és konventmisén, de avégett is, hogy Fülöp apát k ezéből átvegye a kopott helyett az új rendi ruhát, vagy a nagyböjt 40 napjá ra való 40 darab kókuszdiót. Másrészt a szerzetestársai is meg-meglátogattá k őt szkalkai magányában. A nem messze fakadó hőforrás vize is odavonzhatta azokat, akiknek köszvényére vagy más ízületi bajára hasznos volt ez a kéne s hévíz. (Ma kiváló fürdőhely Trencsénteplic, szlovák nevén Trencianske Tep lice.) Különösen barátja és tanítványa, Benedek volt gyakori vendége.\nAndr ás nemcsak ételben s italban tartott szigorú mértéket. A testének szükséges alvást is minden módon megkurtította. Pihenőhelye egy tölgy laposra farago tt törzse volt. Ezt azonban sövénnyel fonta körül, a sövényt pedig teletűzd elte kihegyezett nádszálakkal, hogy fölébredjen, ha elszundítva oldalt dől és a sövényhez ér. A feje fölé fából faragott korongot helyezett, s négy na gy követ függesztett föl rá, hogy a feje ezekbe ütközzék, ha előredől vagy hátrahanyatlik szunyókálás közben. Az önfegyelmezésnek ezen eszközeivel szo kták őt később ábrázolni.\nBizonyára a favágás is a hazájából és korábbi fö ldműves életmódjából magával hozott készsége volt. Ezt szkalkai magányában is kiadósan gyakorolhatta, hiszen akkoriban az a terület még a gyepük (kora beli országhatár) előtti őserdő volt. András szerette ezt a munkát, de a so k böjtölés miatt hiányzott hozzá a testi ereje, s ezért nemegyszer elájult munkája közben. Mindez csakhamar felőrölte életerejét, úgyhogy egy alkalomm al a tisztelői holtan találtak rá barlangjában. Tüstént értesítették a zobo rhegyi bencéseket, akik a holttestét Nyitrára szállították, s ott a Szent E mmerám tiszteletére épült székesegyházban temették el.\nA történtek után Be nedek vonult el a szkalkai magányba... De csak 3 évvel élte túl mesterét. R ablók támadtak rá kincseket keresve rejtekében. Mikor rájöttek, hogy csalód tak számításukban, agyonütötték, holttestét lehurcolták a Vág partjára, és a sebes folyóba vetették. Később a hívek megtalálták, Nyitrára szállították , s az ottani székesegyházban mestere, Szent András mellé temették.\nAz eml ített szkalkai bencés apátságot Jakab nyitrai püspök alapította 1224-ben. A két remete koporsója azonban a nyitrai székesegyházban van, a keresztlevét el oltára mögötti kápolnában, s ide, valamint a zoborhegyi kolostor romjaih oz kegyelettel zarándokolnak a város és környéke szlovák és magyar katoliku sai. Személyük és működésük így három közép-európai ország helyi egyházának összekötő hídja.\nLegendájukból\nBoldog Mór püspök így ír a szent remetékr ől legendájukban (Vargha Damján fordításában):\n,,Egyszer a vadonban tanyáz ó rablók egy erdőben összekaptak, és a hosszas verekedésben egyikük súlyosa n megsebesült. Az összecsapás után, minthogy a sebesültet társai nem akartá k az erdőben elhagyni; meghányták-vetették a dolgot, és úgy határoztak, hog y a fentebb említett András (ez volt Zoerard szerzetesi neve) barlangjába v iszik, akinek híre ekkor már a környéken mindenfelé elterjedt. Minthogy azo nban a helye még jó messze volt, a rabló útközben kiszenvedett. A holtteste t mindazonáltal elcipelték a barlanghoz, és ott letették. Mikor azután úgy éjféltájt a hullát el akarták földelni, a lélek visszatért a halottba, és k ezdett fölemelkedni. Erre a jelenlevők szörnyen megrémültek, és ijedtükben futásnak eredtek. De az újra életre ébredt visszahívta őket, mondván: Barát aim, ne féljetek, ne fussatok el, engem Szent Zoerard támasztott föl életre a halálból. Azok pedig örömükben sírva fakadtak, és kérték, hogy menjen ve lük. Ő azonban kijelentette, hogy ebből a barlangból sohasem távozik el, ha nem mindvégig ott szolgál Istennek és Szent Zoerardnak. Úgy is cselekedett, ahogy megfogadta, és egész haláláig ott maradt.''\nImádság\nUrunk és Isten ünk, ki megörvendeztetsz minket Szent András remete és Szent Benedek vértan ú ünnepével, kérünk, segíts, hogy az örök boldogságban velük együtt dicsőít hessünk Téged!\n X-ALT-DESC;FMTTYPE=text/html:
Életük
A fehér kámzsás pálosok Czestochowájába vasúton u tazó magyar zarándok többnyire a Vág folyó völgyének veszi az útját. A vona t ablakán kitekintve Lipótvár (Leopoldov) vasúti csomópontjától kezdve egyi k várrom a másikat éri. Ezek sorában a folyó jobb partján Trencséntől nem m essze a Fehér-Kárpátok hegyvonulatában található a szkalkai klastromrom és a hajdani bencés apátságnak ma is használatban levő, kéttornyú temploma. Jú lius 17-én, majd különösen az ezt követő vasárnapon közeli és távolabbi zar ándokok lepik el e búcsújáró helyet.
András és Benedek életét Boldog Mór pécsi püspök írta meg. Eszerint Szent István királyunk uralma idején jö ttek lengyel hazájukból Magyarországra. Zoerardus (Szvorad, magyarosan: Szó rád) lengyel hagyomány szerint már odahaza is remeteként élt a Dunajec foly ó mellett, ami nem valószínűtlen adat, ha figyelembe vesszük, hogy Ottó csá szár Boleszláv lengyel fejedelem kérésére Szent Romuáldnak, a kamalduliak k ésőbbi rendalapítójának egyik Ravenna környéki szigetmonostorából küldött h ithirdető szerzeteseket. Magyarországon előbb a Szent István alapította zob orhegyi bencés apátság tagjai lettek, Nyitra vára közelében. Ott adta Fülöp apát Zoerardusnak az András nevet. Úgy látszik azonban szíve itt is a korá bban megszokott remeteélet felé vonzotta, mert Fülöp apát engedélyével reme teségbe vonult a Trencsénnel átellenben emelkedő Szkalka (= kis szikla) bar langjába. Az ilyen remeteséget nem úgy kell elgondolnunk, hogy a kolostori közösséggel minden kapcsolat megszakadt. András időnként megjelent Zoborheg yen, hogy részt vegyen a közös ünnepi zsolozsmán és konventmisén, de avéget t is, hogy Fülöp apát kezéből átvegye a kopott helyett az új rendi ruhát, v agy a nagyböjt 40 napjára való 40 darab kókuszdiót. Másrészt a szerzetestár sai is meg-meglátogatták őt szkalkai magányában. A nem messze fakadó hőforr ás vize is odavonzhatta azokat, akiknek köszvényére vagy más ízületi bajára hasznos volt ez a kénes hévíz. (Ma kiváló fürdőhely Trencsénteplic, szlová k nevén Trencianske Teplice.) Különösen barátja és tanítványa, Benedek volt gyakori vendége.
András nemcsak ételben s italban tartott szigorú mé rtéket. A testének szükséges alvást is minden módon megkurtította. Pihenőhe lye egy tölgy laposra faragott törzse volt. Ezt azonban sövénnyel fonta kör ül, a sövényt pedig teletűzdelte kihegyezett nádszálakkal, hogy fölébredjen , ha elszundítva oldalt dől és a sövényhez ér. A feje fölé fából faragott k orongot helyezett, s négy nagy követ függesztett föl rá, hogy a feje ezekbe ütközzék, ha előredől vagy hátrahanyatlik szunyókálás közben. Az önfegyelm ezésnek ezen eszközeivel szokták őt később ábrázolni.
Bizonyára a fav ágás is a hazájából és korábbi földműves életmódjából magával hozott készsé ge volt. Ezt szkalkai magányában is kiadósan gyakorolhatta, hiszen akkoriba n az a terület még a gyepük (korabeli országhatár) előtti őserdő volt. Andr ás szerette ezt a munkát, de a sok böjtölés miatt hiányzott hozzá a testi e reje, s ezért nemegyszer elájult munkája közben. Mindez csakhamar felőrölte életerejét, úgyhogy egy alkalommal a tisztelői holtan találtak rá barlangj ában. Tüstént értesítették a zoborhegyi bencéseket, akik a holttestét Nyitr ára szállították, s ott a Szent Emmerám tiszteletére épült székesegyházban temették el.
A történtek után Benedek vonult el a szkalkai magányba.. . De csak 3 évvel élte túl mesterét. Rablók támadtak rá kincseket keresve r ejtekében. Mikor rájöttek, hogy csalódtak számításukban, agyonütötték, holt testét lehurcolták a Vág partjára, és a sebes folyóba vetették. Később a hí vek megtalálták, Nyitrára szállították, s az ottani székesegyházban mestere , Szent András mellé temették.
Az említett szkalkai bencés apátságot Jakab nyitrai püspök alapította 1224-ben. A két remete koporsója azonban a nyitrai székesegyházban van, a keresztlevétel oltára mögötti kápolnában, s ide, valamint a zoborhegyi kolostor romjaihoz kegyelettel zarándokolnak a v áros és környéke szlovák és magyar katolikusai. Személyük és működésük így három közép-európai ország helyi egyházának összekötő hídja.
Legendájukból
Boldog Mór püspök így ír a szent remeték ről legendájukban (Vargha Damján fordításában):
,,Egyszer a vadonban tanyázó rablók egy erdőben összekaptak, és a hosszas verekedésben egyikük s úlyosan megsebesült. Az összecsapás után, minthogy a sebesültet társai nem akarták az erdőben elhagyni; meghányták-vetették a dolgot, és úgy határozta k, hogy a fentebb említett András (ez volt Zoerard szerzetesi neve) barlang jába viszik, akinek híre ekkor már a környéken mindenfelé elterjedt. Mintho gy azonban a helye még jó messze volt, a rabló útközben kiszenvedett. A hol ttestet mindazonáltal elcipelték a barlanghoz, és ott letették. Mikor azutá n úgy éjféltájt a hullát el akarták földelni, a lélek visszatért a halottba , és kezdett fölemelkedni. Erre a jelenlevők szörnyen megrémültek, és ijedt ükben futásnak eredtek. De az újra életre ébredt visszahívta őket, mondván: Barátaim, ne féljetek, ne fussatok el, engem Szent Zoerard támasztott föl életre a halálból. Azok pedig örömükben sírva fakadtak, és kérték, hogy men jen velük. Ő azonban kijelentette, hogy ebből a barlangból sohasem távozik el, hanem mindvégig ott szolgál Istennek és Szent Zoerardnak. Úgy is cselek edett, ahogy megfogadta, és egész haláláig ott maradt.''
Urunk és Istenünk, ki megörvendeztetsz minket Szen t András remete és Szent Benedek vértanú ünnepével, kérünk, segíts, hogy az örök boldogságban velük együtt dicsőíthessünk Téged!
DTSTAMP:20240329T013846 DTSTART;TZID=Europe/Budapest;VALUE=DATE:20190717 DTEND;TZID=Europe/Budapest;VALUE=DATE:20190718 SEQUENCE:0 TRANSP:OPAQUE END:VEVENT END:VCALENDAR