BEGIN:VCALENDAR VERSION:2.0 PRODID:-//jEvents 2.0 for Joomla//EN CALSCALE:GREGORIAN METHOD:PUBLISH BEGIN:VTIMEZONE TZID:Europe/Budapest END:VTIMEZONE BEGIN:VEVENT UID:1912a529663e8e49384250a88f96ac84 CATEGORIES:Liturgikus naptár CREATED:20130723T150409 SUMMARY:Szent Sebestyén DESCRIPTION:
Élet e
A vértanúként tisztelt Sebestyén a legnépszerűbb szentek közé tartozik. Mint segítőszenthez fordultak hozzá pestis és más -- emberek et vagy állatokat pusztító -- járvány idején. Számos testvérület és kézműve s-céh tisztelte védőszentjeként, ereklyéinek birtoklásáért több helység vet élkedik. A művészet Sebestyén vértanúságát sokszor választotta témájául, és számtalan változatban dolgozta föl a mindenkori ízlésnek megfelelően. A sz entek római naptára január 20-án emlékezik meg róla Fábián pápával együtt.< /p>
Az emléknap dátuma és a megünneplés ténye szinte az egyetlen, amit k omolyan vehető tanúságnak elfogadhatunk Szent Sebestyénről. Ünnepét egészen a 354. évi római kalendáriumig vissza lehet vezetni. Emlékezetét abban a V ia Appián lévő katakombában ülték meg, amely az ő nevét viseli. Már a 4. sz ázadban építettek ott egy bazilikát, igaz, hogy először az apostolok tiszte letére, csak később lett Szent Sebestyén temploma. Sírjánál tiszteletének m ég régibb nyomai fedezhetők föl. Hogy ez a sír mikor fogadta magába a vérta nú tetemét, nem lehet pontosan megmondani. Az időpont meghatározására vonat kozó minden kísérlet csak föltevés.
Úgy látszik, hogy a milánói Szen t Ambrus már többet tudott Sebestyénről. A 118. zsoltárról mondott 20. besz édében talál alkalmat, hogy a vértanúról szóljon. Szentünk édesanyja állító lag milánói volt. A város tehát igényt tartott az ifjúra! Diocletianus társ császára, Maximianus idejében (286--305) került eszerint Rómába, és ott sze nvedett vértanúságot. Nem sokat lehet kihámozni ezekből az adatokból, de en nyi is bizonyítja, hogy Szent Sebestyén tisztelete 380 táján már elérte Mil ánót. A tiszteletnek e gyors terjedését minden nehézség nélkül érthetővé te szi a Róma és Milánó közötti élénk kapcsolat, a vértanúk adatainak és erekl yéinek lelkes gyűjtése (ami abban az időben éppen nem kívánatos, nyerészked ő vonásokat is kezdett ölteni: Szent Ágoston panaszkodik bizonyos szerzetes ekre, akik mindenfelé kóborolnak vértanú-csontokat árulva, és sokat mondóan fűzi hozzá: ,,bárcsak vértanúktól erednének!''), végül magának a milánói p üspöknek, Ambrusnak az a törekvése, hogy mennyei közbenjárók tekintélyes cs apatát állítsa hívei oldalára.
Hogy Szent Sebestyént tisztelték a sí rjánál, arról egy kolostor alapítása is tanúskodik a bazilika mellett. III. Sixtus pápa (432-- 440) szerzetesi közösséget bízott meg azzal a feladatta l, hogy gondoskodjék a tisztelet folyamatosságáról, az istentisztelet rendj éről és a zarándokok figyelmes ellátásáról. Ebben a kolostorban keletkezett az 5. század első felében a Szent Sebestyén-legenda, ez a romantikus szenv edéstörténet, tele csodás eseményekkel, hirtelen megtérésekkel és a kereszt ény hit védelmét szolgáló terjedelmes szónoklatokkal. A zarándokok áhítatos kíváncsisága sugallta ezt a tisztelt vértanút dicsőítő költeményt.
Eszerint Sebestyén a császári gárda tisztje volt, Narbonne-ban született, d e Milánóban élt. Diocletianus és Maximianus császár nagyra becsülte, és köz vetlen környezetébe rendelte. Sebestyén egyszerre tudott császári tiszt és hűséges keresztény lenni, aki bátran védte a hitet. A legenda tehetséges sz ónoknak mondja a tisztet, aki bajtársait el akarta vezetni a hithez és báto rította a fogságban sínylődő keresztényeket. Végül maga Sebestyén is a csás zári törvényszék elé került, és hite miatt halálra ítélték. Kinn a szabad m ezőn karóhoz kötözték, hogy a katonák halálra nyilazzák. Amikor már halottn ak vélték, otthagyták. Egy jámbor római özvegy, Iréne házába fogadta a súly os sebesültet, és addig ápolta, míg föl nem épült. Amikor Sebestyén ismét m egjelent a nyilvánosság előtt, úgy fogadták, mint aki holtából támadt föl.< /p>
A legenda írója itt egy, a vértanú-történetekben kedvelt kifejezési módot használ, hogy kifejezze meggyőződését, mely szerint a keresztény élet valójában elpusztíthatatlan. Bármilyen borzalmasak is az alkalmazott kínzá sok és a halál módjai, alapjában véve nem árthatnak a hívőnek, hiszen ő hal hatatlan. Ezt a hamisítatlan keresztény hitet a vértanú-legenda fölékesíti. Nem elég, hogy a vértanú a halálos szenvedést egyszer kiállja, hanem többs zör is meg kell ízlelnie a halál misztériumát. Sebestyén is újra a hóhérok kezére kerül. Másodszor is halálra ítélik. Most bunkókkal verik halálra és egy csatornába dobják. Ezúttal egy Lucina nevű római asszony veszi gondjába a testet és eltemeti. A legendaíró itt is római hagyományból merít: egy Lu cina nevű római matróna több vértanú történetében szerepel úgy, mint aki a halálra kínzottaknak megadja a végtisztességet.
Természetesen könnyű az ilyesféle vértanú-legendákat szigorú kritika alá vonni. Mindazonáltal l ehet, hogy e legenda nem ábrázolja ,,a szentet a maga korában'', de egy kés őbbi kor meggyőződését jól tükrözi, megmutatván, hogyan gondolkodott az a k or a szentekről és életszentségük helyes tiszteletéről.
A Depositio Martyrum január 20-án emlékezik meg Szent Sebestyén temetéséről. Mivel az ő si liturgikus könyvek külön említik Sebestyént és Fábián pápát, külön könyö rgésük is volt. 1969-ben addig közös ünneplésüket ismét különválasztották.< /p>
Legendáiból
Szent Sebestyénről az elbe szélők jámbor képzelete ilyen eleven jeleneteket formált:
Sebestyén testőrkapitány látszólag unottan járkált Róma egyik szegénynegyedében. A sz embejövő emberek tisztelettel vagy félelemmel tértek ki előle, tudták, hogy a császár kegyeit élvezi.
Az egyik népes utcán egy szegényesen öltö zött ember ütközött Sebestyénbe, akinek egyenruháján egyszerre csak megzörr ent a vas. Sebestyén érezte, hogy egy értékes tartalmú edényke került mellv értje mögé, fürge kéz ügyeskedte oda. Az az ember már régen el is tűnt a ny üzsgésben.
A magasrangú tiszt most már láthatóan határozott léptekke l folytatta útját. Egy épület elé ért, a két őr nagy tisztelettel köszöntöt te. Sebestyén belépett a házba. Egy ismeretlen kapitány lépett eléje: ,,A c sászár mindenkinek megtiltotta a belépést a börtönbe''. Sebestyén elmosolyo dott: ,,Barátom, ez nem vonatkozik a testőrök parancsnokára! Látni akarom, hogyan teljesítik kötelességüket.''
És már félre is tolta a másikat. Senki sem állta útját. Az udvaron az őrség katonái tisztelegtek neki.
< p> Sebestyén belépett egy fülledt, bűzös folyosóra. Nemsokára meredek lépcs őn át egy nagy, bereteszelt teremhez ért. Őrt nem lehetett látni. Villámgyo rsan fölrántotta a reteszt, és egy boltozatos helyiségbe lépett, amelyben m integy harminc rémült és lesoványodott ember szorongott. Sebestyén gyorsan benyúlt mellvértjébe, elővette a kis edénykét és az egyik fogoly férfinak n yújtotta.,,Az ostyák'' -- súgta oda a meglepett embernek. ,,A püspö k köszönt benneteket!'' Rögtön visszament a folyosóra és harsány hangon kiá ltott: ,,Őrség!'' Egy egész csapat katona rohant oda. Fenyegető mozdulat kí séretében megszidta őket kötelességeik elhanyagolása miatt: senki sem állt útjába, egyetlen őr sem volt a folyosón, éppen ott, ahol a ,,legveszedelmes ebb'' keresztények vannak.
A katonák ijedtségtől sápadozva állták kö rül a kapitányt és fogadkoztak, hogy ezután jobban őrködnek.
,,Újra visszajövök és ellenőrzöm munkátokat. Ha megint ilyen kötelességmulasztást tapasztalok, kénytelen leszek jelentést tenni a császárnak'' -- mondta Sebe styén, s még a börtön parancsnokának is kijutott a korholásból.
Imádság
Kérünk, Urunk, add meg nekünk az erő Lelk ét, hogy Szent Sebestyén vértanúd dicsőséges példája nyomán megtanuljunk in kább engedelmeskedni neked, mint az embereknek.
Diós István: A szentek élete
DTSTAMP:20240329T143419 DTSTART;TZID=Europe/Budapest;VALUE=DATE:20220120 DTEND;TZID=Europe/Budapest;VALUE=DATE:20220121 SEQUENCE:0 TRANSP:OPAQUE END:VEVENT END:VCALENDAR