BEGIN:VCALENDAR VERSION:2.0 PRODID:-//jEvents 2.0 for Joomla//EN CALSCALE:GREGORIAN METHOD:PUBLISH BEGIN:VTIMEZONE TZID:Europe/Budapest BEGIN:STANDARD DTSTART:20191027T020000 RDATE:20200329T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20201025T020000 RDATE:20210328T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20191024T000000 RDATE:20191027T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20200329T030000 RDATE:20201025T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT END:VTIMEZONE BEGIN:VEVENT UID:3f5fa63a2605b3a09ef292056b6d8c63 CATEGORIES:Liturgikus naptár CREATED:20130723T150407 SUMMARY:Claret Szent Antal Mária DESCRIPTION:
Élete
Claret Antal a spanyol egyház legnagyobb alakja volt a 19. században. A napóleoni idők viharai közepette született Barcelona köz elében, Sallentban. Egész kicsi korától nagy buzgósággal imádkozott a papi hivatás kegyelméért: ,,Teljesen kilátástalan dolog számomra, de Istenem, te mindenható vagy!'' Azért látszott valószínűtlennek a papsága, mert testvér ével együtt apja szövőműhelyében kellett segítenie. Amikor tizenhét éves le tt, apja Barcelonába küldte, hogy tovább tökéletesítse magát a takács szakm ában. Antalnak pedig olyan jó gyakorlati érzéke volt, és olyan szövési módo kat és mintákat talált ki, hogy huszonegy éves korában rábízták egy nagy sz övőüzem technikai irányítását. Ő azonban hamarosan lemondott a csábító megb ízásról, mert egészen Istennek akarta szentelni az életét.
A katalón iai Vich püspöke 1835-ben szentelte pappá. Mivel akkoriban Spanyolországban igen sok volt a pap, Antal elindult Rómába, hogy felajánlja szolgálatait a missziókat irányító Propaganda Fide vezetőinek. A római jezsuitáknál lelki gyakorlatot tartott, és felvételét kérte a rendbe. Meg is kezdte a novíciát ust, de lábában olyan reumatikus fájdalmak jelentkeztek, hogy néhány hónap múlva elbocsátották a rendből.
A jezsuita generális, Roothan páter t anácsára visszatért Spanyolországba. Nem kapott plébániai beosztást, hanem missziós prédikátorként, ,,mint az esőfelhő, amelyet csak a Szentlélek fuva llata irányít, vitte Isten igéjének harmatát és esőjét a szomjazó lelkekhez ''. Mindig gyalog járt, pénzt vagy ajándékot soha el nem fogadott, csak enn ivalót adhattak neki.
Azok az évek veszedelmesek voltak Spanyolorszá gban. Polgárháború folyt és a politikai szenvedélyek elszabadultak. Antal b árhová érkezett, mindenütt felajzott kedélyek fogadták. Mindegyik párt úgy tekintette, hogy biztosan a másik bérence, akit kémkedni küldtek. Ő ennek e llenére prédikálni kezdett (hat-nyolc óra hosszan!), majd beült a gyóntatós zékbe és rendkívüli megtérések sora jelezte hatását. Szárnyra kapott a hír, hogy egy szent jött a nép közé, és seregestül kezdtek özönleni hozzá az em berek. Mikor aztán elbúcsúzott valahonnan, kimondhatatlan szomorúság szállt a meg a népet. Ezt a szomorúságot -- amely éppen olyan rendszeres volt, min t az ellenséges fogadtatás, a rágalmak és életszentségének híresztelése -- a Sátán kísértéseként fogadta. A rendkívüli jelek, amelyekkel Isten kísérte , bizonyságot adtak a vele találkozó lelkeknek, hogy a kegyelem eszközeként van közöttük.
Antal egyike a legtermékenyebb spanyol lelki íróknak, és korának legolvasottabb szerzője volt. Életre hívott egy vallásos könyve k kiadásával foglalkozó társulatot, amely könyvek millióit juttatta el a né phez. Írásaival azt akarta elérni, hogy prédikációinak és alapításainak gyü mölcse maradandóvá váljék. Hétéves katalóniai működése alatt az egész tarto mány ismét keresztény lett.
Hasonló eredményeket ért el a Kanári-szi geteken, ahová püspöke mentette ki, amikor Spanyolországban életveszélyessé vált számára a helyzet. A forradalmak nagy esztendejében, 1848-ban távoli misszióba ment. Mindjárt az első esztendőben megszületett nagy gondolata: m issziós rendet alapít, amelynek tagjai világszerte megteszik majd azt, amit ő maga csak nagyon korlátozottan tudott tenni. Amikor visszatért a szigete kről, öt pappal 1849. július 16-án Vichben megalapította a Szeplőtelen Szűz Mária Fiainak Missziós Társaságát.
Álma megvalósulásának boldogságá ban -- mint derült égből a villámcsapás -- érte a hír, hogy a Kuba szigetén lévő Santiago érsekévé nevezték ki. Teljes erejével tiltakozott, de mindaz ok, akikhez tanácsért fordult, azt javasolták neki, hogy fogadja csak el a kinevezést. A santiagói érsekség akkor már tizennégy éve üresen állt - - ez a spanyol államegyháziság következménye volt --, a városok több milliós la kossága már évtizedek óta nem látott püspököt, s az egyházmegyének mindössz e negyven plébániája volt.
Antalt püspökké szentelték és útnak indul t. 1851. február 16-án kötött ki Santiagóban. Azonnal lelkigyakorlatra hívt a össze a papságot. A papok pedig, ámbár hihetetlenül zilált állapotok közö tt éltek, örömmel fogadták és remélték, hogy új életet támaszt a szigeten. Azután az érsek hamarosan megkezdte a népmissziókat.
Mindenütt, ahol főpásztori ellenőrzést tartott, először a népet misszionálta. Eredménye ug yanaz volt, mint Katalóniában. De nagyon sok ellensége is támadt: titkos sz övetségek, pártok, de mindenekelőtt az a több százezer férj, akik ágyast ta rtottak és sem házasságot kötni, sem kapcsolatukat felszámolni nem voltak h ajlandók.
Ebben az időben sokszor meg is támadták, az életére törtek . Az egyik férfi, akit az érsek szavának hatására elhagyott az ágyasa, boro tvával támadt rá és az arcán megsebezte, úgy, hogy átvágta a nyálmirigy csa tornáját. Az orvosok azonnal próbáltak segíteni rajta egy kínos műtéttel, d e hasztalanul. Egy csoda azonban meggyógyította.
Ez a merénylet szin te vezényszó volt, amelyre elszabadult a rágalmazás áradata. Miközben tombo lt körülötte a gyűlölet, 1857 márciusában kapta meg II. Izabella királynő l evelét, amellyel azonnali hatállyal visszahívta Spanyolországba, Madridba. Antal azt remélte, hogy a sok rágalom és meg nem értés hatására lemondatják az érsekségről.
Mielőtt a királynő elé járult, megjegyezte: ,,Ha va laki elveszi tőlem ezt a hivatalt, örömömben az égig fogok ugrani!'' De leg nagyobb megrökönyödésére a királynő nem lemondatta, hanem gyóntatójává tett e. Izabella súlyos csalódások következtében nagy vallási krízisen esett át, és most azt kívánta, hogy Antal legyen a gyóntatója, és leányának kendőzet lenül tárja fel a teljes igazságot, kerül amibe kerül. Antal elfogadta a me gbízást, de feltételül szabta, hogy a politikába ne kelljen beavatkoznia, a palotában végzett dolga után visszavonulhasson és ne kelljen soha várakozn ia. A királyi udvarban felajánlottak neki egy lakosztályt, de elutasította.
Hamarosan kényes feladattal kellett szembenéznie. Rá kellett vennie a királynőt kedvese elbocsátására és házasságának helyreállítására. Nagy e llenkezések után a királynő engedett, Antal vezetésével lelkigyakorlatot ta rtott és új életet kezdett. Ezzel a királyi udvar erkölcsi élete is megvált ozott. Egy anarchista megállapítása szerint a forradalom szempontjából kata sztrófa volt Antal Madridba jövetele, s különösen az, hogy távol tartotta m agát a politikától.
A madridi évek alatt Antal elérte, hogy csak eré nyes, kifogástalan és jól képzett papokat szenteltek püspökké. Ha a királyi pár utazott valahova, velük ment és mindenütt népmissziót tartott. A rágal omhadjárat most is megindult ellene: újságokban, könyvekben, színházakban, gúnyrajzos postai levelezőlapokon s még a gyufaskatulyákon is.
Az ér seknek az volt a meggyőződése, hogy ,,korunkban Isten akarata szerint a vil ágban élő embereknek nagy szerepe van a lelkek megmentésében''. Ezért szere tte nagyon rendje mellett (melynek 1980- ban közel háromezer tagja volt!) a zokat az egyesületeket és társulatokat, melyeknek tagjai fogadalmat tettek ugyan -- némelyek a cölibátust is megfogadták --, de a világban maradtak, é s főleg a gyermekek nevelésével és a rászorulók gondozásával foglalkoztak.< /p>
Antal püspök számtalan prédikációjával és írásával a nép apostola és lelki tanítója lett. A lelki életet hirdette és tanította minden rendű és rangú hívőnek. Sürgette a laikusok apostolkodását és hiteles keresztény lel kületét. Fő műve, Az egyenes út mintegy kétmillió példányban jelent meg. Ta nítása olyan egyszerű és gyakorlati, evangéliumi és apostoli, hogy mindenki számára érthető; abból indult ki, hogy bármilyen állapotban él is valaki, hivatása az életszentségre szól.
1868-ban, amikor a forradalom Spany olországban is kitört, a királyi családdal együtt Franciaországba menekült. Mikor pedig ellenségei a száműzetésben is ártani akartak neki, visszavonul t a fontfroide-i ciszterci kolostorba. Fájdalmas betegség után itt halt meg 1870. október 24-én.
XII. Pius pápa 1950-ben avatta szentté. Ünnepé t 1960-ban vették fel a római naptárba, október 23-ra. 1969-ben áttették az ünnepet halála napjára, október 24-re.
D iós István: A szentek élete
Claret Szent Anta l írásából
A szent apostolok a Szentlélek tüzétől vezetve b
ejárták az egész földet. Ugyanettől a tűztől föllelkesítve az apostoli hith
irdetők is eljutottak, eljutnak és el fognak jutni a világ végéig, a föld e
gyik sarkától a másikig, hogy hirdessék Isten igéjét úgy, hogy Szent Pál e
szavait méltán elmondhassák magukról is: Krisztus szeretete sürget minket (
2 Kor 5, 14).
Krisztus szeretete sürget, késztet minket, hogy elmenjü
nk, és hogy a szent buzgóság szárnyain felemelkedve repüljünk. Aki igazán s
zereti Istent, az szereti embertársát is; az igazán buzgó ember szeret is,
de egy magasabb fokú szeretet mértéke szerint, úgy, hogy minél inkább lángo
l a szeretettől, annál inkább hajtja a buzgóság. Ha valakiben nincs buzgósá
g, az már annak a bizonyítéka, hogy az illető szívéből kihalt minden szeret
et. Akiben viszont buzgóság lakik, az azt szeretné, és mindent meg is tesz
azért, hogy Istent mindig jobban megismerjék, szeressék, és neki szolgáljan
ak e földön és a másvilági életben, mivel ez a szent szeretet határtalan. A
buzgó ember ugyanígy tesz az embertársával is. Azt akarja, és arra töreksz
ik, hogy itt, e földön mindenki megelégedett, a mennyei hazában pedig áldot
t és boldog legyen; hogy mindenki üdvözüljön; hogy örökre senki el ne vessz
en, és meg ne bántsa Istent; hogy semeddig se maradjon meg bűnében; hogy me
glássuk Istent a szent apostolokkal és mindazokkal együtt, akik apostoli lé
lekkel buzgólkodnak.
Magamnak mondom: a szeplőtelen Szívű Máriának fi
a az az ember, aki a szeretettől lángol, és ahol csak megfordul, e szeretet
re gyullaszt mindenkit, és hathatósan kívánja, és minden segítséget megad a
zért, hogy minden ember ennek az isteni szeretetnek a tüzétől égjen. Az ily
en ember semmitől sem riad vissza. Örül annak, ha kifosztják, elviseli a me
gpróbáltatásokat, átöleli a szenvedéseket, mosolyog, ha gyalázzák, örül a g
yötrelmeknek. Semmi másra nem gondol, csak arra, hogy Jézus Krisztust hogya
n kövesse, és hasonlóvá legyen hozzá imádságában, munkájában, szenvedésében
és Isten dicsőségének, valamint a lelkek üdvözítésének szüntelen és kizáró
lagos szolgálatában.
Imádság
Istenünk, ki Szent Antal püspöknek csodálatos türelmet és szeretetet adtál az evangélium hirdetéséhez, kérünk, add meg az ő közbenjárására, hogy az od afönt valókat keresve buzgón törekedjünk testvéreinket megnyerni Krisztusna k!
DTSTAMP:20240328T224417 DTSTART;TZID=Europe/Budapest;VALUE=DATE:20201024 DTEND;TZID=Europe/Budapest;VALUE=DATE:20201025 SEQUENCE:0 TRANSP:OPAQUE END:VEVENT END:VCALENDAR