BEGIN:VCALENDAR VERSION:2.0 PRODID:-//jEvents 2.0 for Joomla//EN CALSCALE:GREGORIAN METHOD:PUBLISH BEGIN:VTIMEZONE TZID:Europe/Budapest BEGIN:STANDARD DTSTART:20201025T020000 RDATE:20210328T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20200923T000000 RDATE:20201025T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT END:VTIMEZONE BEGIN:VEVENT UID:44876c2421cb193d2e0fccf639496da2 CATEGORIES:Liturgikus naptár CREATED:20130723T150207 SUMMARY:Szent Gellért (ünnep) DESCRIPTION:
Élete
Szent Gellért azoknak a sorába tartozik, akik nem hazánk földjén látták meg a napvilágot, de életük, működésük és haláluk ide kapcsolja őke t. Velence volt a szülőföldje, az a lagúnák szabdalta szigetföld, amelynek első lakói a helyi hagyomány szerint Attila hunjai elől menekültek ide a sz árazföld városaiból és falvaiból. Öt éves volt, amikor szülei -- apját Sagr edo Gellértnek hívták -- áteveztek vele a Szent Márk-székesegyházzal átelle nben lévő San Giorgio-szigetre. Úgy látszott ugyanis, hogy György nevű kisf iúk (Szent György napján született, ezért kapta a keresztségben ezt a nevet ) nem marad életben. Fogadalmat tettek, hogy ha a gyermek a sziget bencés s zerzeteseinek imájára meggyógyul, Istennek szentelik az életét, és mindjárt a monostorban hagyják. A gyermek fölgyógyult, ott maradt, és fokozatosan b evezették őt a kor szellemi és a Szent Benedek rend lelki életébe, fegyelmé be. 15 éves lehetett, amikor édesapja Jézus iránti szeretetből szentföldi z arándoklatra indult. Társaival együtt elérte Palesztina partjait, ahol rabl ó arabok támadták meg őket. Csatára került a sor, s bár a támadókat megfuta mították, édesapja holtan maradt a csatatéren. Így teljesült az a vágya, mi szerint abban a földben szeretne pihenni, amelyet a Megváltó vére öntözött. .. Az ő emlékére vette föl az ifjú György a Gellért nevet. Nem sokkal későb b az édesanyját is elvesztette, a San Giorgio monostor sírboltjába temették el.
Huszonöt éves korában rendtársai őt tették meg a monostor perjel jévé, majd Vilmos apát javaslatára, tudásának elmélyítése végett, másodmagá val Bolognába küldték, hogy később elfoglalhassa a kolostori iskola egyik t anári posztját. 32 évesen tért vissza a Szent György szigeti monostorba, de nem sokáig tanított, mert Vilmos apát halála után őt választották meg szer zetestársai apátnak. Talán édesapja emléke vagy a hithirdetés vágya késztet te arra, hogy 3 év múltán lemondjon apáti tisztéről és a Szentföldre indulj on.
1015 február vége felé szállt hajóra két társával, hogy Zárába (m a: Zadar) jusson, s onnan továbbhajózzék Palesztina felé. De a kitört tenge ri vihar miatt Isztria partjai felé sodródtak. Ott a Parenzo (ma Porec) mel letti Szent András-sziget kikötőjében vetettek horgonyt, és a sziget bencés monostorában találtak menedéket. A több hétre elhúzódott kényszerpihenő kö zben Gellértnek nem egyszer nyílt alkalma, hogy megbeszélje útitervét az ug yancsak ott időző Razina, más nevén Gaudentius pannonhalmi apáttal, aki sze rette volna őt megnyerni magyarországi kolostoralapítási és térítői tervéne k. Gellért azzal a nem titkolt szándékkal engedett unszolásának, hogy Magya rországon keresztül könnyebben eljuthat majd a Szentföldre. Átkelvén a part menti hegyláncokon, majd a Dráván, 1015. május 3-án érkeznek Pécsre, Mór p üspökhöz. Vele és Asztrik pécsváradi apáttal onnan Székesfehérvárra, István királyhoz mennek. Nagyboldogasszony napján járul Gellért a király elé, és találkozásuk hatására István meghívja őt Imre fiának nevelőjéül. Nyolc éves volt ekkor Imre, és szentünk 7 évig nevelte az esztergomi királyi palotába n. Tanítványának életszentsége tanúsítja, hogy nevelő, oktató munkája nem v eszett kárba!
Ezután következtek a bakonybéli remeteség évei. A monos tor melletti erdei kunyhóban tudott leginkább elmélkedni és dolgozni. Ekkor írta szentírásmagyarázó munkáit, többek között a Zsidókhoz írt levélhez és Szent János apostol I. leveléhez. Kár, hogy e munkái mind elvesztek. Kb. 1 028-ig örülhetett a monostor csendjének és erdei magányának. Ajtony vezér l egyőzése után Szent István hívatta, hogy rábízza a Maros menti egyházmegye megszervezését. Ajtony annak idején a bizánci császárság szomszédjaként gör ög szertartás szerint vette föl a keresztséget, s telepített Marosvárra néh ány görög szerzetest. Csanád vezér ostroma után ugyan elmenekültek, de pl. Oroszlámoson még a 13. sz. elején is voltak.
Gellért az egyházszervez ést azzal kezdte, hogy fölosztotta az egyházmegye területét 7 főesperességr e, s ezek élére a magával hozott papok közül azokat állította, akik tudtak magyarul. Majd a papi utánpótlás biztosítására káptalani iskolát szervezett , végül templomokat építtetett, köztük a székesegyházat és a bencés monosto r Boldogságos Szűz oltalmába ajánlott templomát. Tevékenységét a szent élet ű király bőkezűen támogatta. E tekintetben, de más, sorsdöntőbb szempontból is, végzetes fordulatot jelentett a király halála 1038- ban. Hiába volt az új király, Péter velencei, akárcsak Gellért, az uralkodáshoz és a magyarsá g megnyeréséhez nem értett. Idegenpártolása miatt nemzeti forradalom űzte e l őt a trónról. Utóda, Aba Sámuel sem vitte sokra. Zsarnoksága miatt 1043-b an a koronát és a húsvét megünneplését is megtagadta tőle Gellért. A fölfor dulásnak ezen évei készítik elő vértanúságát is. Ha arra gondolunk, hogy a csanádi püspök e vérzivataros években hittudományos munkákat írt, rádöbbenh etünk, hogy semmiképpen sem kereste a vértanúságot, hanem inkább csak elfog adta azt.
1046 szeptemberében a lengyelországi száműzetésből hazatérő Vászoly fiak, Endre és Levente fogadására igyekezett püspöktársaival, Bödd el és Benetával együtt. Mivel a hercegek még nem érkeztek meg Székesfehérvá rra, továbbutazik Diósdig. Az éjjelt itt töltvén, reggel a Szent Szabina-te mplomban mondott miséje közben látomása volt közelgő vértanúságukról. Az ún . pesti révhez közeledve Vatha pogány lázadói kőzáporral törtek rájuk. Kirá ncigálták Gellértet a szekeréből, hozzákötötték egy kordéhoz, és a később r óla elnevezett Kelenhegy szikláiról a mélybe taszították. Holttestét ideigl enesen a pesti Boldogasszony-templomban (a mai Belvárosi Főplébániatemplomb an) temették el, később átszállították Csanádra. Szentté avatása Szent Lász ló királysága idején történt.
Írásából
E gy kis részlet Szent Gellért művéből, melyben a tüzes kemencében éneklő hár om ifjú himnuszát magyarázza. Az itt következő sorokban Gellért azokról bes zél, akik hódoltak a bálvány előtt (Hajdu Tibor fordításában):
,,Hogy an is beszélhetnénk a király tetszése ellenére? Megharagszik, indulatba jön , s mi mégis beszéljünk? Inkább színlelik a jókedvet, s vele együtt akár ka cagnak, mintsem hogy ki mernék mondani Isten hathatós igéjét. Ezt pedig azé rt teszik, hogy se rokonaik el ne veszítsék a nekik adott hivatalokat, se ő tőlük el ne vegyék a polyvát. Mikor pedig valaki emberi tekintetek, avagy f öldi dolgokhoz való ragaszkodás miatt fél a halandó embertől, és ilynemű do lgok miatt kíván tetszeni annak, aki ma van, másnap reggel pedig már nyoma sincs a földön, akkor, úgy látszik, semmiben sem különbözik azoktól, akik a babiloni király bálványszobrát imádták.''
Imádság
Istenünk, ki Szent Gellért püspöknek vértanúságáért megadtad a h alhatatlanság koronáját, engedd jóságosan, hogy akinek emlékezetét áhítatta l üljük itt a földön, annak szüntelen pártfogása védelmezzen minket a menny ben!
Diós István: A szentek élete< /p> DTSTAMP:20240329T014924 DTSTART;TZID=Europe/Budapest;VALUE=DATE:20210924 DTEND;TZID=Europe/Budapest;VALUE=DATE:20210925 SEQUENCE:0 TRANSP:OPAQUE END:VEVENT END:VCALENDAR