BEGIN:VCALENDAR VERSION:2.0 PRODID:-//jEvents 2.0 for Joomla//EN CALSCALE:GREGORIAN METHOD:PUBLISH BEGIN:VTIMEZONE TZID:Europe/Budapest BEGIN:STANDARD DTSTART:20201025T020000 RDATE:20210328T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20200918T000000 RDATE:20201025T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT END:VTIMEZONE BEGIN:VEVENT UID:dde18915fe81ffc6eec2a5a81a0976c6 CATEGORIES:Liturgikus naptár CREATED:20130723T150207 SUMMARY:Szent Januáriusz DESCRIPTION:
Élete< /strong>
A dél-itáliai Benevento püspöke, Januarius hatodmagával lett vértanú: Festus, Desiderius, Sossus, Procolus, Eutüchész és Acutius voltak a társai abban a dicsőséges küzdelemben, amelyben a Diocletianus-féle üldö zés (284--305) alatt győztek Krisztus nevében.
A 7. századi vértanú-a kta szerint -- adatai meglehetősen hézagosak, de a legkorábbiak -- egy harm inc esztendős misenói diákonus, Sossus megtudta, hogy Pozzuoliba érkezett a beneventói püspök, Januarius a diákonusával, Festusszal és a lektorával, D esideriusszal.
Sossus többször is fölkereste őket, de mindig titokban , mert a cumanai Szibillához zarándokló pogány tömeg veszélyes volt a keres ztényekre. Sossust minden óvatossága ellenére fölfedezték, s mint keresztén yt Dracontius bíró parancsára bebörtönözték. Ekkor Januarius és két kísérőj e elment hozzá. Amikor megvallották, hogy ők is keresztények, mindhármukat letartóztatták és a bíró elé vitték. A bíró felszólította őket, hogy áldozz anak az isteneknek, s mivel nem voltak hajlandók, kimondta az ítéletet, hog y Sossusszal együtt mind a négy keresztényt vessék medvék elé Puteoli amfit eátrumában. Ezt az ítéletet azonban megváltoztatta, és kard általi halálra ítélte őket.
Miközben a vesztőhelyre kísérték a püspököt és három tár sát, a puteoli egyház diákonusa, Procolus és két hívője, Eutüchész és Acuti us tiltakozott az igazságtalan ítélet ellen. Erre elfogták, és velük együtt lefejezték őket is.
A történészek ma azon a véleményen vannak, hogy e vértanúk valóban éltek és vértanúk lettek, de nem egyszerre és nem egy he lyen. Valamennyien a Nápoly környékén lévő egyházakhoz tartoztak: Beneventó ban halt meg Januarius, Festus és Desiderius; Misenóban Sossus; Eutüchész é s Acutius pedig Pozzuoliban.
1936-ban látott napvilágot egy olyan föl tevés, mely szerint a Nápolyban tisztelt Januarius azonos a beneventói vért anú püspökkel, aki a szardikai zsinaton (343) védte az igaz hitet, ezért Ko nstans császár száműzetésbe küldte, s vértanú lett. Egyes történészek elfog adják, más hagiográfusok szerint ennek a föltevésnek semmi történeti alapja nincsen.
A szent vértanúk tiszteletét a 4. század óta őrzi a hagyomá ny. A Jeromos-féle Martirológium szeptember 19-én hozza Januarius temetését a Nápoly melletti Puteoliban. A római naptárba 1586-ban vették föl ünnepük et.
A vércsoda
A legenda szerint Dracontius bíró megvakult, amikor kimondta az ítéletet, hogy medvék elé kell vetni a keresztényeket. J anuarius meggyógyította, s ekkor változtatta az ítéletet fővesztésre. Janua rius nevéhez azonban egy ennél sokkal nagyobb jelentőségű és ma is meglévő csoda kötődik: a vércsoda.
Ez a csodálatos jelenség abban áll, hogy a mpullákban őrzött, összeszáradt vére időről időre folyékonnyá válik és fölb uzog. Két nagy ampullát Nápolyban őriznek: a nagyobbik ovális keresztmetsze tű, köbtartalma kb. 60 cm3 a kisebbik hengeres, köbtartalma kb. 25 cm3. Ált alában a május első vasárnapja előtti szombaton és szeptember 19-én történi k a csoda, és megmarad nyolc napon át mindkét ünnep után. Utána a megalvadt vér ismét teljesen beszárad.
Természetes módon nincs magyarázat erre a jelenségre, mert a történelem folyamán kiderült, hogy sem időponthoz, se m külső körülményekhez nincs kötve. Nemcsak a fejereklye jelenlétében, nemc sak nagy sokaság körében történik meg, még csak a mondott dátumokhoz sincs kötve, mert máskor is, a fejereklyétől távol és néhány szemlélő szeme láttá ra is megtörténik. Minden próbálkozás zátonyra fut, amely e jelenséget meg akarja magyarázni. A 16. század óta a legkülönbözőbb okfejtésekkel próbálko ztak kritikus elmék: a csalástól az okkult jelenségekig mindent próbáltak f ölhozni a csoda ,,megmagyarázása'' érdekében. Azt is mondták, hogy az egész jelenségnek semmi köze sincs az emberi vérhez. Miután azonban már ismerték a vér összetételét, 1902- ben két professzor a szeptemberi csoda után megv izsgálta a folyadékot, és azt találta, hogy az rendes emberi vér, és alvadá sa is ugyanúgy történik, ahogy a friss vér szokott megalvadni.
Ráadás ul a csoda nemcsak Nápolyban, hanem egyidejűleg Pozzuoliban is történik, ab ban a templomban, amely a hagyomány szerint a kivégzés helye fölé épült. Ső t, magánszemélyek birtokában is van néhány apró vérrög, amellyel ugyanúgy m egtörténik a csoda, mint a főtemplom ampulláiban őrzött vérrel.
A hag yomány szerint ugyanis egy nápolyi asszony fölfogta a vértanú püspök vérét. Sokáig magánál őrizte, majd amikor már nagyon öreg lett, 389-ben átadta az ereklyét a nápolyi egyháznak. És ekkor történt először a csoda: a nápolyi hívek körmenetben vonultak ki a vér-ereklye fogadására, és magukkal vitték Januarius püspök fejereklyéjét. Amikor a két ereklye találkozott, a beszára dt vér folyékony lett.
A csoda első hiteles leírása 1389. augusztus 1 7-éről való. Nápoly népe a város fő patrónusaként tiszteli a vértanú püspök öt, és a csoda bekövetkezését a következő hónapok kedvező vagy kedvezőtlen előjeleként értelmezik.
Imádság
Istenünk , ki megengedted, hogy Szent Januarius vértanúd emlékezetét megüljük, add m eg, kérünk, hogy az örök boldogságban társaságának örvendhessünk!
DTSTAMP:20240329T112656 DTSTART;TZID=Europe/Budapest;VALUE=DATE:20210919 DTEND;TZID=Europe/Budapest;VALUE=DATE:20210920 SEQUENCE:0 TRANSP:OPAQUE END:VEVENT END:VCALENDAR