BEGIN:VCALENDAR VERSION:2.0 PRODID:-//jEvents 2.0 for Joomla//EN CALSCALE:GREGORIAN METHOD:PUBLISH BEGIN:VTIMEZONE TZID:Europe/Budapest BEGIN:STANDARD DTSTART:20191027T020000 RDATE:20200329T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20201025T020000 RDATE:20210328T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20190825T000000 RDATE:20191027T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20200329T030000 RDATE:20201025T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT END:VTIMEZONE BEGIN:VEVENT UID:7ba6fc97dadf3e67986164e8859f1649 CATEGORIES:Liturgikus naptár CREATED:20130723T150206 SUMMARY:Szent Lajos király DESCRIPTION: \n Élete\n Az uralkodók között, akiket az Egyház szentként oltárra emelt, az egyik legvonzóbb Lajos király. Részben egy durva és gátlástalan korszak ban tanúsított nemeslelkűsége, részben áldozatos törekvése miatt, amellyel Isten szolgálatát minden egyéb érdek elé állította.\n Beauvais tartományban , Poissyben vagy La Neuville-en-Hezben született. Atyja, a francia király m eghalt még mielőtt Lajos tizenkét éves lett volna, s az uralkodás a királyn éra, Kasztíliai Blankára maradt. Kezdetben meg kellett küzdenie a sógorával , Philipp Hurepellel, aki egy jelentős párt élén tört a trónra, de a champa gne-i Thibaut gróf segítségével Blanka meg tudta védeni özvegyi jogait.\n L ajos nagyon gondos nevelésben részesült. Édesanyja mélyen beleültette a lel kébe a keresztény kötelességtudatot és a bűntől való irtózást, de anyai ösz töneit követve uralkodott a fián azután is, hogy 1226. november 29-én Lajos t megkoronázták. 1234. május 27-én feleségül adta Lajoshoz az akkor tizenhá rom éves Provence-i Margitot. Ám az esküvő után még hat évig távol tartotta egymástól a fiatalokat, s utána is nagyon beleszólt az életükbe, úgyhogy k ínos fáradsággal tudták csak megvédeni magukat e félreértett anyai szeretet beavatkozásaival szemben. Ettől eltekintve azonban Blanka királynő nagyon jó politikus volt.\n Lajos 1236-ban vette át a kormányzást, s mindjárt fegy veresen kellett szembeszállnia vazallusai ismételt lázadásával, amelyet III . Henrik, Anglia királya szított. Néhány év múlva, 1244-ben egy betegségébe n fogadalmat tett, hogy ha felgyógyul, keresztes háborút szervez a Szentföl d visszaszerzésére, amelyet a mohamedánok éppen akkor újra hatalmukba kerít ettek. A hadjárat valóra is vált. Lajos a feleségével, Margittal együtt vet t benne részt, az országot pedig Blanka anyakirálynőre bízták. Mivel Szicíl ia az akkor éppen kiközösített II. Frigyes császár birtoka volt, elkerülték hajóikkal, és Cipruson át érkeztek Egyiptomba. 1249 júniusában Lajos megos tromolta és elfoglalta Damiette erődítményét, amely a Szentföld felé vezető utat nyitotta meg számukra. Néhány hónap múlva egy másik, arabok által véd ett erőd, Mansourah előtt vereséget szenvedett és lovagjaival együtt fogság ba esett. Fogságában vérhast kapott, fel kellett adnia Damiette-et, s csak váltságdíj fejében bocsátották szabadon. Katonái nagy része ekkor cserbenha gyta és hazatért. Lajos még hosszasan, mintegy három évig a Szentföldön mar adt, és megerősítette a keresztények kezében lévő birtokokat és erődöket.\n Blanka királynő 1252-ben meghalt. Lajos a hír hallatára elhatározta, hogy visszatér országába. 1254. szeptember 7-én vonult be Párizsba. Ettől kezdve nagyon serényen vette kézbe országa ügyeit. A magánélete inkább szerzetesi , mint királyi volt: naponta részt vett legalább egy szentmisén és teljes e gészében imádkozta a papi zsolozsmát. Korábban is nagyon egyszerűen élt, a Szentföldről való visszatérés óta azonban még szigorúbb volt önmagával szem ben. Lemondott a vadászat gyönyörűségéről, amit pedig nagyon kedvelt. Eluta sított magától minden fényűzést az öltözködésben, és vezekelt: böjtölt, ost orozta magát, vezeklőövet viselt. Életrajzírói általában kiemelik türelmét és alázatosságát, amely korának vad és kíméletlen szellemével szemben nagyo n feltűnő volt. Különösen hangsúlyozza e vonásait Joinville atya, aki mint a király és a királynő gyóntatója szemtanúként beszél róluk. Lajos még arra is képes volt, hogy zokszó nélkül elviselje szolgái ügyetlenségét vagy egy szegény asszony szidalmait.\n A király ugyanakkor nagyon jó férj és család apa volt. Margit királynő tizenegy gyermekkel ajándékozta meg, akik közül k ilencen fel is nőttek. Lajos pedig nagyon gyengéden szerette a feleségét. F áradhatatlan volt a szegények szolgálatában és szeretetében. Saját kezével szolgált nekik, gondozta még a leprásokat is.\n Keresztény gondolkodása abb an a fáradozásában is kinyilvánult, amellyel javítani akart az ország életé n. Az épp ekkor újra felfedezett római törvénygyűjtemény -- amely Justinian us Pandektái néven vált ismertté -- lehetőséget nyitott számára, hogy jelen tős újításokat vezessen be a törvényhozásban, és korlátozza a vidéki urak h atalmát. Elvette tőlük az önkényes bíráskodás és ítélkezés jogát. Betiltott a a párbajt mint igazságszolgáltatási módot, s hogy a vazallusok közötti ma gánháborúkat korlátozza, bevezette az évenkénti negyvennapos fegyverszünete t, amelyet így neveztek: ,,a király negyven napja''.\n Szívesen szolgáltato tt maga igazságot: Vincennes-ben, ahol gyakran tartózkodott, a peres felek szabadon felkereshették. Más szempontokból azonban Lajos is korának gyermek e volt, aki kemény, olykor kegyetlen büntetéseket rótt ki az istenkáromlókr a, az eretnekekre és a zsidókra. Ennek ellenére művelt és józanul gondolkod ó uralkodó volt.\n Uralkodása idejére olyan fordulatok esnek, amelyek a gon dolkodásban, a művészetekben és az irodalomban jelentős változásokat hoztak . Nagy érdeklődéssel követte Aquinói Szent Tamás és Beauvais-i Vince működé sét. Támogatta Robert de Sorbont a később róla Sorbonne-nak elnevezett egye tem megalapításában. Felépítette a híressé vált Sainte- Chapelle-t, hogy mé ltó helye legyen a Szentföldről hozott ereklyéknek. Emellett sok karitatív intézmény alapítását köszönheti neki Franciaország, többek között a Quinze- Vingts kórházat, amely háromszáz vak gondozását tette lehetővé.\n Lajos erk ölcsi feddhetetlensége leginkább mégis külpolitikájában mutatkozott meg. Na gyapja, Fülöp-Ágost hódítását, amellyel az angol királyságtól területeket v ett el, jogtalannak nyilvánította. Ezért 1269-ben az abbeville-i szerződéss el visszaadta III. Henrik angol királynak Périgord, Limousin, Agen, Quercy és Saintonge területét. Henrik ennek viszonzásaként lemondott minden egyéb franciaországi jogáról. A kortársak e szerződést hevesen támadták. Igazságs zeretete ennek ellenére olyan megbecsülést váltott ki, hogy idegen uralkodó k kérték fel békebírónak egymás közti viszályaik rendezésében. Másrészt vis zont eltűrte a testvére, Anjou Károly vállalkozását, amellyel meghódította Nápolyt, jóllehet a pápa, IV. Orbán ezt Lajosnak adományozta.\n IX. Lajos u ralkodása alatt Franciaország a nyugalom és a béke korszakát élte. A közel- keleti fejlemények azonban továbbra is foglalkoztatták a királyt. 1261-ben jött a hír, hogy Bibarsz egyiptomi szultán elfoglalta Palesztina nagy részé t. Ezért Lajos király elhatározta, hogy ismét keresztes hadjáratot szervez. Hatvanezer fős sereget készített fel az útra. Elindulásuk után az első cél juk Tunisz volt, itt akarták bevárni Anjou Károlyt. Lajos serege Tunisz vár osa közelében vert tábort. A tétlen várakozás közben azonban kolera ütötte fel a fejét a táborban. Meghalt a király fia, Nevers grófja is, és megbeteg edett maga a király is. Mivel érezte halála közeledtét, hívatta másik fiát, Fülöpöt, megáldotta, és ellátta utolsó jó tanácsaival. Majd kérte ápolóit, hogy fektessék hamuba és így halt meg 1270. augusztus 25-én.\n Lajos királ y nem volt sem nagy hadvezér, sem nagy politikus. De rendkívüli emberi és k eresztény erényei, amelyeket az egész Nyugat szeme láttára megtestesített, a keresztény királyok eszményképévé avatták. VIII. Bonifác ezért határozta el, hogy 1297. augusztus 11-én szentté avatja. Meggyanúsították ugyan, hogy az akkor uralkodó Szép Fülöp felé akar ezzel lépést tenni, valójában azonb an inkább a szent király felé általánosan megnyilvánuló vallásos tisztelete t ismerte el hivatalosan is. Ünnepét azonnal felvették a római naptárba, au gusztus 25-re.\n Imádság\n Istenünk, ki Szent Lajos királyt a földi uralkod ás gondjaiból a mennyek országának dicsőségébe emelted, kérünk, az ő közben járására engedd, hogy földi életünkben végzett szolgálatainkkal mi is örökk évaló országodat keressük!\n Diós István: A szentek élete\n X-ALT-DESC;FMTTYPE=text/html:
Élete
Az uralkodók között, akiket az Egyház szent ként oltárra emelt, az egyik legvonzóbb Lajos király. Részben egy durva és gátlástalan korszakban tanúsított nemeslelkűsége, részben áldozatos törekvé se miatt, amellyel Isten szolgálatát minden egyéb érdek elé állította.
< p> Beauvais tartományban, Poissyben vagy La Neuville-en-Hezben született. A tyja, a francia király meghalt még mielőtt Lajos tizenkét éves lett volna, s az uralkodás a királynéra, Kasztíliai Blankára maradt. Kezdetben meg kell ett küzdenie a sógorával, Philipp Hurepellel, aki egy jelentős párt élén tö rt a trónra, de a champagne-i Thibaut gróf segítségével Blanka meg tudta vé deni özvegyi jogait.Lajos nagyon gondos nevelésben részesült. Édesa nyja mélyen beleültette a lelkébe a keresztény kötelességtudatot és a bűntő l való irtózást, de anyai ösztöneit követve uralkodott a fián azután is, ho gy 1226. november 29-én Lajost megkoronázták. 1234. május 27-én feleségül a dta Lajoshoz az akkor tizenhárom éves Provence-i Margitot. Ám az esküvő utá n még hat évig távol tartotta egymástól a fiatalokat, s utána is nagyon bel eszólt az életükbe, úgyhogy kínos fáradsággal tudták csak megvédeni magukat e félreértett anyai szeretet beavatkozásaival szemben. Ettől eltekintve az onban Blanka királynő nagyon jó politikus volt.
Lajos 1236-ban vette át a kormányzást, s mindjárt fegyveresen kellett szembeszállnia vazallusai ismételt lázadásával, amelyet III. Henrik, Anglia királya szított. Néhány év múlva, 1244-ben egy betegségében fogadalmat tett, hogy ha felgyógyul, ke resztes háborút szervez a Szentföld visszaszerzésére, amelyet a mohamedánok éppen akkor újra hatalmukba kerítettek. A hadjárat valóra is vált. Lajos a feleségével, Margittal együtt vett benne részt, az országot pedig Blanka a nyakirálynőre bízták. Mivel Szicília az akkor éppen kiközösített II. Frigye s császár birtoka volt, elkerülték hajóikkal, és Cipruson át érkeztek Egyip tomba. 1249 júniusában Lajos megostromolta és elfoglalta Damiette erődítmén yét, amely a Szentföld felé vezető utat nyitotta meg számukra. Néhány hónap múlva egy másik, arabok által védett erőd, Mansourah előtt vereséget szenv edett és lovagjaival együtt fogságba esett. Fogságában vérhast kapott, fel kellett adnia Damiette-et, s csak váltságdíj fejében bocsátották szabadon. Katonái nagy része ekkor cserbenhagyta és hazatért. Lajos még hosszasan, mi ntegy három évig a Szentföldön maradt, és megerősítette a keresztények kezé ben lévő birtokokat és erődöket.
Blanka királynő 1252-ben meghalt. Lajos a hír hal latára elhatározta, hogy visszatér országába. 1254. szeptember 7-én vonult be Párizsba. Ettől kezdve nagyon serényen vette kézbe országa ügyeit. A mag ánélete inkább szerzetesi, mint királyi volt: naponta részt vett legalább e gy szentmisén és teljes egészében imádkozta a papi zsolozsmát. Korábban is nagyon egyszerűen élt, a Szentföldről való visszatérés óta azonban még szig orúbb volt önmagával szemben. Lemondott a vadászat gyönyörűségéről, amit pe dig nagyon kedvelt. Elutasított magától minden fényűzést az öltözködésben, és vezekelt: böjtölt, ostorozta magát, vezeklőövet viselt. Életrajzírói ált alában kiemelik türelmét és alázatosságát, amely korának vad és kíméletlen szellemével szemben nagyon feltűnő volt. Különösen hangsúlyozza e vonásait Joinville atya, aki mint a király és a királynő gyóntatója szemtanúként bes zél róluk. Lajos még arra is képes volt, hogy zokszó nélkül elviselje szolg ái ügyetlenségét vagy egy szegény asszony szidalmait.
A király ugyan akkor nagyon jó férj és családapa volt. Margit királynő tizenegy gyermekkel ajándékozta meg, akik közül kilencen fel is nőttek. Lajos pedig nagyon gye ngéden szerette a feleségét. Fáradhatatlan volt a szegények szolgálatában é s szeretetében. Saját kezével szolgált nekik, gondozta még a leprásokat is.
Keresztény gondolkodása abban a fáradozásában is kinyilvánult, amel lyel javítani akart az ország életén. Az épp ekkor újra felfedezett római t örvénygyűjtemény -- amely Justinianus Pandektái néven vált ismertté -- lehe tőséget nyitott számára, hogy jelentős újításokat vezessen be a törvényhozá sban, és korlátozza a vidéki urak hatalmát. Elvette tőlük az önkényes bírás kodás és ítélkezés jogát. Betiltotta a párbajt mint igazságszolgáltatási mó dot, s hogy a vazallusok közötti magánháborúkat korlátozza, bevezette az év enkénti negyvennapos fegyverszünetet, amelyet így neveztek: ,,a király negy ven napja''.
Szívesen szolgáltatott maga igazságot: Vincennes-ben, a hol gyakran tartózkodott, a peres felek szabadon felkereshették. Más szempo ntokból azonban Lajos is korának gyermeke volt, aki kemény, olykor kegyetle n büntetéseket rótt ki az istenkáromlókra, az eretnekekre és a zsidókra. En nek ellenére művelt és józanul gondolkodó uralkodó volt.
Uralkodása idejére olyan fordulatok esnek, amelyek a gondolkodásban, a művészetekben é s az irodalomban jelentős változásokat hoztak. Nagy érdeklődéssel követte A quinói Szent Tamás és Beauvais-i Vince működését. Támogatta Robert de Sorbo nt a később róla Sorbonne-nak elnevezett egyetem megalapításában. Felépítet te a híressé vált Sainte- Chapelle-t, hogy méltó helye legyen a Szentföldrő l hozott ereklyéknek. Emellett sok karitatív intézmény alapítását köszönhet i neki Franciaország, többek között a Quinze-Vingts kórházat, amely háromsz áz vak gondozását tette lehetővé.
Lajos erkölcsi feddhetetlensége le ginkább mégis külpolitikájában mutatkozott meg. Nagyapja, Fülöp-Ágost hódít ását, amellyel az angol királyságtól területeket vett el, jogtalannak nyilv ánította. Ezért 1269-ben az abbeville-i szerződéssel visszaadta III. Henrik angol királynak Périgord, Limousin, Agen, Quercy és Saintonge területét. H enrik ennek viszonzásaként lemondott minden egyéb franciaországi jogáról. A kortársak e szerződést hevesen támadták. Igazságszeretete ennek ellenére o lyan megbecsülést váltott ki, hogy idegen uralkodók kérték fel békebírónak egymás közti viszályaik rendezésében. Másrészt viszont eltűrte a testvére, Anjou Károly vállalkozását, amellyel meghódította Nápolyt, jóllehet a pápa, IV. Orbán ezt Lajosnak adományozta.
IX. Lajos uralkodása alatt Fran ciaország a nyugalom és a béke korszakát élte. A közel-keleti fejlemények a zonban továbbra is foglalkoztatták a királyt. 1261-ben jött a hír, hogy Bib arsz egyiptomi szultán elfoglalta Palesztina nagy részét. Ezért Lajos királ y elhatározta, hogy ismét keresztes hadjáratot szervez. Hatvanezer fős sere get készített fel az útra. Elindulásuk után az első céljuk Tunisz volt, itt akarták bevárni Anjou Károlyt. Lajos serege Tunisz városa közelében vert t ábort. A tétlen várakozás közben azonban kolera ütötte fel a fejét a táborb an. Meghalt a király fia, Nevers grófja is, és megbetegedett maga a király is. Mivel érezte halála közeledtét, hívatta másik fiát, Fülöpöt, megáldotta , és ellátta utolsó jó tanácsaival. Majd kérte ápolóit, hogy fektessék hamu ba és így halt meg 1270. augusztus 25-én.
Lajos király nem volt sem nagy hadvezér, sem nagy politikus. De rendkívüli emberi és keresztény erény ei, amelyeket az egész Nyugat szeme láttára megtestesített, a keresztény ki rályok eszményképévé avatták. VIII. Bonifác ezért határozta el, hogy 1297. augusztus 11-én szentté avatja. Meggyanúsították ugyan, hogy az akkor uralk odó Szép Fülöp felé akar ezzel lépést tenni, valójában azonban inkább a sze nt király felé általánosan megnyilvánuló vallásos tiszteletet ismerte el hi vatalosan is. Ünnepét azonnal felvették a római naptárba, augusztus 25-re.< /p>
Imádság
Istenünk, ki Szent Lajos királ yt a földi uralkodás gondjaiból a mennyek országának dicsőségébe emelted, k érünk, az ő közbenjárására engedd, hogy földi életünkben végzett szolgálata inkkal mi is örökkévaló országodat keressük!
Diós István: A szentek élete
DTSTAMP:20240329T112043 DTSTART;TZID=Europe/Budapest;VALUE=DATE:20200825 DTEND;TZID=Europe/Budapest;VALUE=DATE:20200826 SEQUENCE:0 TRANSP:OPAQUE END:VEVENT END:VCALENDAR