BEGIN:VCALENDAR VERSION:2.0 PRODID:-//jEvents 2.0 for Joomla//EN CALSCALE:GREGORIAN METHOD:PUBLISH BEGIN:VTIMEZONE TZID:Europe/Budapest BEGIN:STANDARD DTSTART:20110119T000000 RDATE:20110327T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20111030T020000 RDATE:20120325T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20121028T020000 RDATE:20130331T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20131027T020000 RDATE:20140330T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20141026T020000 RDATE:20150329T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20151025T020000 RDATE:20160327T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20161030T020000 RDATE:20170326T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20171029T020000 RDATE:20180325T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20181028T020000 RDATE:20190331T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20191027T020000 RDATE:20200329T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20201025T020000 RDATE:20210328T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20110327T030000 RDATE:20111030T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20120325T030000 RDATE:20121028T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20130331T030000 RDATE:20131027T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20140330T030000 RDATE:20141026T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20150329T030000 RDATE:20151025T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20160327T030000 RDATE:20161030T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20170326T030000 RDATE:20171029T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20180325T030000 RDATE:20181028T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20190331T030000 RDATE:20191027T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20200329T030000 RDATE:20201025T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT END:VTIMEZONE BEGIN:VEVENT UID:be4c116f7638c6dce6dbf8f9b36f87de CATEGORIES:Liturgikus naptár CREATED:19700101T010000 SUMMARY:Esztergomi Boldog Özséb DESCRIPTION:
Nevéhez fűződik a magy ar eredetű szerzetesrend. a pálosok alapítása és megszervezése, amely mind vallási, mind művelődésügyi téren igen jelentős szerepet játszott nemcsak h azánk, hanem a szomszédos népek kultúrájának történetében is.
Az egyk ori esztergomi kanonok lelkét és szándékát -- mint minden szentét -- a szen vedések érlelték meg. A tatárjárás idején a válságból kivezető utat az egyé ni példaadásban, az engesztelésben, a szeretetben és Krisztus keresztjének különös tiszteletében jelölte meg.
Esztergomban, Magyarország akkori fővárosában született 1200 körül. Szülei gondos nevelésben részesítették, s az 1028-ban Szent István által alapított káptalani iskolába járatták. Élet rajzírója szerény, hallgatag, komoly fiúnak jellemzi. Hosszú imák, sok böjt , elmélkedések érlelték hivatását. Szembetűnő vonása volt a magány szeretet e, akkor érezte jól magát, ha félrevonulva elmerülhetett tanulmányaiban. Pa p lett. ,,Minden nap mély áhítattal mutatta be a szentmisét, ami akkor ritk a és szokatlan dolog volt.'' Gyöngyösi Gergely írja róla: Olyan filozófiát tanított, amely nem az emberek, hanem Isten tetszését vívta ki. Az esztergo mi főkáptalan tagjai közé iktatta. A papi zsolozsmát, a szentmise bemutatás át annyi áhítattal végezte, hogy mély benyomást tett mindenkire, aki csak l átta.
Jövedelmét a szegényeknek osztotta szét, olvasásnak, tanulásnak , írásnak szentelte magát. Följegyezték róla, hogy ,,egyetlen percet sem ha gyott kihasználatlanul'': könyveket írt. Sajnos, a tatárjárás vagy későbbi századok pusztításai ezeknek még a címét is elsodorták. Csak sejtjük, hogy egyházjogi munkákat írhatott, így pl. az akkor fölkapott Gratianus Dekrétum ainak magyarázatát, ,,mivel a kánonjog tudományában kiválóan járatos volt'' . Vágyódott a pilisi erdők vadonába, de tervének keresztülvitelét az ország ra zúduló tatár betörés késleltette. Akkoriban sok remete élt Esztergom kör nyékén, a pilisi hegyekben. Amikor bent jártak a városban, hogy készítménye iket eladják, és azok árából szükségleteikről gondoskodjanak, rendszerint Ö zséb vendégszerető házát is fölkeresték. A velük való beszélgetés Isten ösz tökéje lehetett, ami a magány felé hajtotta.
A tatár pusztítás a fiat al kanonok lelkében komoly szemléletváltozást okozhatott, s még inkább a re meteség felé hajlíthatta. De négy évig még segítenie kellett a rábízottakat testi és lelki felépülésükben. Az óhajtott magányba az út a szenvedések ke resztútján át vezetett.
Feladatának a kor sötét történelmi és erkölcs i viszonyai között a lelki élet megújítását tekintette. Örömmel és elismeré ssel szemlélte az Esztergomban máris megtelepedett, nemrég alakult két kold uló rend, a domonkosok és ferencesek munkáját, de nem csatlakozott hozzájuk . Úgy érezte, hogy kortársainak még több kell: példaadás az engesztelésre é s vezeklésre. Kortársai lelkéhez csak úgy férkőzhet hozzá, ha saját élete f öláldozásával utat és irányt mutat. Nem bírálgatta mások fölfogását, csak v árt türelemmel, míg Isten kegyelme és az idő meghozza számukra is a megfele lő belátást. Miután négy éven át kivette részét az újjáépítésből, lemondott a kanonokságról, javait szétosztotta a rászorulók között, és Vancsai Istvá n érsek engedélyével 1246-ban Szántó közelében a sziklás rengetegbe vonult. Már megtanulta, hogy mi a mulandó, mi a maradandó érték, hiszen hamuvá és porrá vált minden nagyszerű alkotás, amelyet a keresztény áldozatkészség ha zánkban létrehozott. Azért választotta a remeteéletet, hogy az ima, böjt és engesztelés által esdjen kegyelmet mostoha sorsú nemzetének. Ezzel érseke kívánságát is teljesítette, aki imádságába ajánlotta megyéjét és az országo t.
A pilisi remete első ténykedése az volt, hogy hármas barlangja ala tt, a forrás mellé letűzte a szent keresztet. Ma is ott áll az utódja, talá n ugyanazon a helyen, az útszélen: esőmosta, vaskorpuszos, egyszerű feszüle t. In Cruce salus, 'keresztben az üdvösség': ez volt a jelszava és meggyőző dése. Ezért szentelte később az egyesült remeték templomát a szent kereszt tiszteletére. Ezért hívják középkori oklevelek évszázadokon át, még Mátyás korában is intézményét ,,a szent kereszt testvéreinek''. Minden középkori é s későbbi pálos templomban a főoltáron kívül a legszebb oltárt mindig a sze nt kereszt tiszteletére szentelték. Az ő nyomán szaporodtak el mindenütt a keresztek a Pilisben az utak mentén, házak előtt, erdőmélyen.
Személy e a realitás talaján áll, nem szövik át a legendák aranyszálai. Egy alkalom mal mégis csodálatos látomásban részesült, amely döntő volt további életútj ára. Egy éjjel, ima közben az erdő mélyén sok apró lángot pillantott meg. A lángocskák egymás felé tartottak, s végül tüzes fénynyalábbá olvadtak össz e. Úgy érezte, hogy ez a különös tünemény égi jel, figyelmeztetés, hogy egy esítse a szétszórtan élő remetéket. Belátta, hogy ő egyedül kevés, önmagába n semmi, szükséges az összefogás.
1250-ben Pilisszántó közelében, a k esztölci völgy fölötti kis magaslaton, ahol hármas teraszt képeztek ki, dél ről kisebb templomot építettek a szent kereszt megtalálásának emlékére. A c súcsíves templomhoz észak felől négyszögletes monostor csatlakozott a társa s remeték számára, magas fallal körülvéve. Özséb azután sorra járta az orsz ágban a nagyobb remetetelepeket. Először a Pécs melletti Szent Jakab-hegyi remetékhez megy, akik már 1225-től közös életet éltek. Elkéri szabályukat, egyesíti a két monostort, és társai őt választják meg első tartományfőnökké . Rómába megy társaival, hogy a szerzetalapításhoz a Szentszék jóváhagyását és megerősítését megszerezze. Sikerül megnyernie Aquinói Szent Tamás pártf ogását IV. Orbán pápánál. Az jóváhagyja a rendet, de nem engedi meg, hogy á tvegyék Szent Ágoston rendi szabályait, mert a szükséges anyagi feltételek még nem voltak biztosítva. Egyelőre Pál veszprémi püspököt bízta meg az ide iglenes szabályok megszerkesztésével.
Huszonnégy évet töltött Özséb a Pilisen, húsz éven át szervezte, irányította, kormányozta rendjét. Remete Szent Pál oltalma alá helyezte, mert mint első remete ő volt ennek az életf ormának az elindítója. Szerénységében mintegy el akarta hárítani magáról a rendalapítónak kijáró tiszteletet, és Remete Szent Pál palástja alá rejtőzö tt. De amint láttuk, a rendalapítás teljesen az ő érdeme. Az 1256. évi eszt ergomi zsinaton mint tartományfőnök vett részt. A zsinati jegyzőkönyvet is aláírta: ,,Eusebius prior prov. Ord. S. Pauli Primi Eremitae'' (Özséb, Első Remete Szent Pál rendjének provinciális perjele). Ebből a hivatalos elneve zésből rövidült le a rend népies neve: pálosok.
Prohászka Ottokár szé p elmélkedésben emlékezett meg a Pilisről mint magyar ,,szent hegyről''. Má r történelmünk kezdetén a pogány magyarok áldozatbemutató helye volt; a ker eszténység elterjedésével az engesztelés hegye lett. A 12. század végén cis zterci apátság volt itt francia szerzetesekkel, akik zsolozsmáztak és földm űvelésre tanították a lakosságot. Az 1250-ben alapított Pilisszentkereszt u tán IV. Béla király átadta a pálosoknak pilisi vadászlakát a Szentlélek tis zteletére (Pilisszentlélek, 1263), a század végén pedig az utolsó Árpád-ház i király, III. Endre a Kékes fölötti Pilisszentlászlón alapított pálos rend házat (1290). Mindezek a török pusztításig álltak fenn. A majdnem 150 éves török megszállás a Pilis összes történeti emlékeit eltüntette; a Szent Kere szt-monostor helye is bizonytalan volt. Először a jelenlegi Pilisszentkeres zten lévő cisztercita apátság romjait gondolták annak. Méry István régész a z 1960-as években Pilisszántótól kb. 6 km-re nyugatra, a kesztölci völgyben föltárta egy 26 m hosszú, 8 m széles csúcsíves templom alapfalait, a hozzá csatlakozó monostor falaival együtt. Ezt egy 1393-ból származó oklevél ala pján sikerült azonosítani az ősi szentkereszti monostorral.
Özséb 127 0. január 20-án halt meg Pilisszentkereszten, súlyos betegség után. Halálos ágyán a szabályok pontos megtartására, testvéri szeretetre és jó példaadás ra buzdította testvéreit. Jézus és Mária nevével ajkán lehelte ki lelkét. A z általa alapított templom sírboltjában temették el. Oda kerültek tanítvány ai s későbbi utódai is: Benedek (+ 1290) és István rendfőnökök. A végleges egyházi jóváhagyást 1308-ban kapta meg a rend. Ekkor tértek át a Szent Ágos ton szabályai szerint való életre.
A fehér ruhás pálosok öt házban él tek Magyarországon. Ma hozzávetőlegesen 300 pálos szerzetes él a világ külö nböző tájain: 11 lengyelországi, 1 horvát, 1 római, 1 svéd és 3 amerikai há zban. Pálosok gondozzák a világhírű czestochowai kegyhelyet.
Diós István: A szentek élete
DTSTAMP:20240328T150136 DTSTART;TZID=Europe/Budapest;VALUE=DATE:20120120 DTEND;TZID=Europe/Budapest;VALUE=DATE:20120121 SEQUENCE:0 RRULE:FREQ=YEARLY;COUNT=100;INTERVAL=1;BYYEARDAY=+20 TRANSP:OPAQUE END:VEVENT END:VCALENDAR