BEGIN:VCALENDAR VERSION:2.0 PRODID:-//jEvents 2.0 for Joomla//EN CALSCALE:GREGORIAN METHOD:PUBLISH BEGIN:VTIMEZONE TZID:Europe/Budapest BEGIN:STANDARD DTSTART:20101230T000000 RDATE:20110327T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20111030T020000 RDATE:20120325T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20121028T020000 RDATE:20130331T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20131027T020000 RDATE:20140330T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20141026T020000 RDATE:20150329T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20151025T020000 RDATE:20160327T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20161030T020000 RDATE:20170326T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20171029T020000 RDATE:20180325T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20181028T020000 RDATE:20190331T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20191027T020000 RDATE:20200329T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20201025T020000 RDATE:20210328T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20110327T030000 RDATE:20111030T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20120325T030000 RDATE:20121028T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20130331T030000 RDATE:20131027T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20140330T030000 RDATE:20141026T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20150329T030000 RDATE:20151025T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20160327T030000 RDATE:20161030T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20170326T030000 RDATE:20171029T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20180325T030000 RDATE:20181028T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20190331T030000 RDATE:20191027T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20200329T030000 RDATE:20201025T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT END:VTIMEZONE BEGIN:VEVENT UID:d471c2c395b2e9d892d2907b0e2dca42 CATEGORIES:Liturgikus naptár CREATED:19700101T010000 SUMMARY:Szent I. Szilveszter pápa DESCRIPTION:Élete\nSzilveszter római születésű volt, s majdnem huszonkét évig, 314-től 335-ig volt pápa. Elődje, Miltiádész pápa alatt szabadult meg Róma Maxentiu s zsarnokságától, amikor Nagy Konstantin a Milviusi-hídnál legyőzte őt. Ez meghozta az Egyház számára a szabad vallásgyakorlást is. Tanúk szólnak amel lett, hogy Szilvesztert hitvallóként tisztelték, mivel az utolsó üldözésben , Diocletianus idejében állhatatosan megvallotta Krisztust. A felszabadulás első időszakában ugyanis az egész birodalom területén az volt a szokás, ho gy olyan férfiakat választottak és szenteltek püspökké, akik az üldözés ide jén hitvallók voltak.\nSzilveszter pápaságának egyik legfontosabb teendője volt az egyházi élet megszervezése Rómában. Maga a császár nem kedvelte Róm át, egész uralkodása alatt mindössze háromszor fordult meg benne, akkor is csak rövid időre.\nDe éppen e távollétnek köszönhető, hogy nem került sor a pápa és Konstantin között olyan összeütközésekre, amilyenekre -- a császár azon öntudatából fakadóan, hogy ő felelős az Egyház belső békéjéért is -- a keleti püspökök és Konstantin között sor került.\nA római püspök primátus ának érvényesülése szempontjából Szilveszter pápasága annyiban jelentős, ho gy a két zsinatra, melyeket a császár hívott össze (314-ben a dél-franciaor szági Arles-ban, 325-ben pedig Niceában), nem személyesen ment el, hanem ké pviselőt küldött. A történészek nem tudják pontosan megokolni, hogy a pápa maga miért maradt távol e zsinatokról. Azt mondják, lehetséges, hogy szokat lan volt a meghívás a zsinatra, amely eddig egyháztartományok gyűlése volt, most pedig a császár mint politikai vezető az egész birodalom területéről hívta meg a püspököket. Szilveszter tehát óvatosságból nem ment el, s ezt o kossága diktálta, mert ezzel gátat tudott vetni a császár befolyásának az E gyház belső ügyeire. Valószínűbb azonban a másik magyarázat: azért küldötte kkel képviseltette magát, mert az addigi gyakorlat szerint a zsinatokon min dig a zsinatnak helyt adó város püspöke elnökölt. Ő pedig mint Róma püspöke nem akart olyan helyzetbe kerülni, hogy Péter utódával szemben valaki más vezesse az Egyház egyetemes gyűlését. Az arles-i zsinatra azt a megindoklás t küldte maga a pápa, hogy nem hagyhatja el az Apostolok sírját. S ez így i s maradt egészen a középkor végéig: a pápák személyesen nem vettek részt a Rómán kívüli zsinatokon. Az arles-i zsinat határozatait egy tiszteletteljes levél kíséretében megküldték Szilveszternek, igaz akkor még nem jóváhagyás ért, hanem hogy az egész Egyháznak hirdesse ki a zsinati határozatokat.\nMi ltiádész pápa kapta a császártól az első nagy adományt, amellyel a Lateráni palotát a pápa rendelkezésére bocsátotta. A 313 októberére meghirdetett zs inat atyái -- a császár kívánságára az újonnan jelentkező donatizmust vetté k vizsgálat alá, mivel ez az eretnekség Észak-Afrika egyházaiban súlyos neh ézségeket okozott -- már ebbe a palotába gyűlhettek össze. A nagy római tem plomok építéséről azonban már Szilveszter tárgyalt a császári építészekkel. Konstantin ugyanis elrendelte, hogy a Lateráni palota mellé építsenek egy nagy bazilikát, amely később a ,,Minden Templomok Anyja'' nevet kapta. A pá pák egészen a 14. századig ebben a palotában éltek és innen gyakorolták páp ai hatalmukat. Szilveszter évei alatt készült a Vatikáni-dombon a Szent Pét er sírja fölötti bazilika. Szent Pál sírja fölé egy kisebb bazilikát kezdte k építeni az ostiai út mentén. A Laterántól nem messze pedig megkezdték a S zent Kereszt-bazilika építését, amely arra volt hivatva, hogy a jeruzsálemi szent helyek megjelenítője legyen Rómában.\nSzilvesztertől semmi írott eml ék nem maradt ránk. Zsinatról sem tudunk, amit Rómában tartott volna. A két követtől eltekintve nem avatkozott be a kibontakozó krisztológiai vitába, amelynek alapkérdése Krisztus istensége volt. A kérdést az alexandriai szár mazású Arius pap vetette föl, és ötven éven át folyt a vita, főleg a keleti egyházban. A probléma -- hogy mi módon lehet filozófiailag összeegyeztetni Jézus Krisztus istenségét azzal a tanítással, hogy csak egyetlen Isten van - - az akkori római egyházat különösebben nem érintette. Komolyabban csak Szilveszter utódai avatkoztak be a vitába.\nSzáz esztendővel Szilveszter ha lála után hozzáfogtak ahhoz, hogy a történeti források hallgatását pótolják a pápa és a császár kapcsolatára nézve. Nem tudták elviselni, hogy semmi k omoly adat nincs arról, milyen viszonyban volt egymással a két fő. A kérdés annál égetőbb volt, mert Konstantinápoly azzal az igénnyel lépett föl, hog y politikai súlya miatt -- s mert Nagy Konstantint a város főtemplomában te mették el -- a keleti egyház pátriárkai székhelyei között elsőbbséget kapjo n. Ezért legendát költöttek, amely szerint Konstantin Rómában székelt és sz oros kapcsolatban állt Szilveszterrel, holott valószínűleg szót sem váltott ak egymással, talán csak messziről látta Szilveszter a városba látogató csá szárt. Ez a ,,helyesbítés'' a mai történettudomány szemében hamisítás, de a minősítés semmit nem változtat azon a tényen, hogy a legenda az egész közé pkoron át lényegesen befolyásolta az Egyház és a birodalom kapcsolatát.\nA szerény Szilveszter pápa alakja a legendák fényében világtörténelmileg egye dülálló jelentőségű, mert ő volt az a pápa, aki Nagy Konstantinnal együtt t örténelmet formált.\nMarcus Aurelius császár (161--180) nagy lovasszobra, a mely a római Capitoliumon ma is csodálatot kelt a szemlélőben, akkoriban a Lateráni palota mellett állt. Ebből később arra következtettek, hogy nyilvá n Konstantint ábrázolja, s csak ennek volt köszönhető, hogy a későbbi korok ban nem olvasztották be! A legenda ugyanis elmondja -- természetesen ennek sincs történeti hitele --, hogy a császárt Szilveszter gyógyította meg súly os betegségéből, majd meg is keresztelte. A császár hálából nagy ajándékokk al halmozta el az Egyházat.\nE legenda magvának rendkívül nagy hatása volt az egyházi állam, illetve a birodalom és a pápaság középkori kapcsolatának alakulására.\nA legendában ugyanis az áll, hogy Konstantin törvényt alkotot t, melynek értelmében ,,az egész földkerekség papjainak a római püspök ugya núgy feje, ahogyan az összes hivatalnokok feje a császár''. A legenda késői ábrázolása a Vatikáni Múzeum Konstantin-termében látható, és mutatja a kés őbbi korok elképzelését Konstantin megtéréséről és ennek egyháztörténelmi j elentőségéről. Mindez egész másként zajlott le, mint ahogy a képek mesélik. \nSzilveszter pápa még Konstantin császár előtt, 335. december 30-án halt m eg. A Via Salaria mentén, a Priscilla-katakombában temették el.\nÜnnepét az 5. század óta általánosan megülik.\nLegendájából\nA szent pápa életéből, a ki az egyháztörténelem fordulópontján kormányozta az Egyházat, annak a lege ndának alapján mondunk el néhány részletet, amely összekapcsolta őt Konstan tin császárral, és nagy csodatévő erőt tulajdonított a pápának.\nE legenda szerint a császár, miután Maxentius trónkövetelő fölött győzelmet aratott é s meghódította Rómát, még egyszer üldözést kezdett a keresztények ellen. Ez ért leprával bűnhődött. Betegségében az egyik éjszaka álmot látott: megjele nt neki Péter és Pál apostol, és megmondták, hogy gyógyulást sehol máshol n em remélhet, csak Szilveszter pápánál, aki tud egy csodatévő forrásról, mel ynek vize mindazokat meggyógyítja, akik megmerülnek benne.\nSzilveszter azo nban nem volt Rómában, mert az üldözés elől a Soracte- hegy egyik barlangjá ban húzódott meg. A császár azonnal követeket küldött hozzá, és kérte, jöjj ön vissza Rómába. Szilveszter vissza is tért, s tanítani kezdte a császárt a keresztény hitre, megnyittatta vele a börtönöket, melyekben a keresztény foglyokat őrizték, majd elvezette a keresztelőmedencéhez. Ott a császár vis szanyerte egészségét. Hálából azonnal törvényeket bocsátott ki az Egyház ja vára, és nagy ajándékokkal fejezte ki háláját a gyógyulásért. Az egyik temp lom építésénél ő maga is kapát ragadott, és tizenkét kosárnyi földet a sajá t vállán szállított el.\nSzimbolikus jelentése van a sárkányról szóló törté netnek. Eszerint egyszer pogány papok jöttek Konstantinhoz, és keservesen p anaszolták, hogy mióta a császár megkeresztelkedett, megjelent egy barlangb an egy hatalmas sárkány és naponta több embert fal föl. Konstantin értesíte tte a dologról a pápát, aki megígérte, hogy ártalmatlanná teszi a sárkányt. Miközben Szilveszter imádkozott, megjelent neki Szent Péter, és fölszólíto tta, hogy minden félelem nélkül ereszkedjék le két papjával együtt a sárkán y barlangjába, s Jézus Krisztus nevében kötözzék meg a sárkányt, majd a ker eszt jelével pecsételjék le a barlangot.\nSzilveszter tehát két reszkető pa ppal útnak indult. Alászálltak a barlangba, a sátán lakóhelyére, megkötözté k a vadállatot, majd lepecsételték a mélyen fekvő barlangot a kereszt jelév el, és elindultak vissza a felszín felé. A folyosón azonban belebotlottak k ét holttestbe: két varázsló lopakodott utánuk kíváncsian, de a vadállat mér ges lehelete megölte őket. Szilveszter mindkettőjüket talpra állította, és együtt jöttek föl a várakozó emberekhez. Nem csoda, hogy ezután az emberek seregestül kérték a keresztséget.\nImádság\nIstenünk, kérünk, Szent Szilves zter pápa közbenjárására segítsd népedet, hogy jelen életét kormányzásod al att élje, és boldogan találhasson el az örök életre!\nDiós István: A szente k élete\n X-ALT-DESC;FMTTYPE=text/html:
É lete
Szilveszter római születésű volt, s majdnem huszonkét é vig, 314-től 335-ig volt pápa. Elődje, Miltiádész pápa alatt szabadult meg Róma Maxentius zsarnokságától, amikor Nagy Konstantin a Milviusi-hídnál leg yőzte őt. Ez meghozta az Egyház számára a szabad vallásgyakorlást is. Tanúk szólnak amellett, hogy Szilvesztert hitvallóként tisztelték, mivel az utol só üldözésben, Diocletianus idejében állhatatosan megvallotta Krisztust. A felszabadulás első időszakában ugyanis az egész birodalom területén az volt a szokás, hogy olyan férfiakat választottak és szenteltek püspökké, akik a z üldözés idején hitvallók voltak.
Szilveszter pápaságának egyik legf ontosabb teendője volt az egyházi élet megszervezése Rómában. Maga a császá r nem kedvelte Rómát, egész uralkodása alatt mindössze háromszor fordult me g benne, akkor is csak rövid időre.
De éppen e távollétnek köszönhető , hogy nem került sor a pápa és Konstantin között olyan összeütközésekre, a milyenekre -- a császár azon öntudatából fakadóan, hogy ő felelős az Egyház belső békéjéért is -- a keleti püspökök és Konstantin között sor került. p>
A római püspök primátusának érvényesülése szempontjából Szilveszter pá pasága annyiban jelentős, hogy a két zsinatra, melyeket a császár hívott ös sze (314-ben a dél-franciaországi Arles-ban, 325-ben pedig Niceában), nem s zemélyesen ment el, hanem képviselőt küldött. A történészek nem tudják pont osan megokolni, hogy a pápa maga miért maradt távol e zsinatokról. Azt mond ják, lehetséges, hogy szokatlan volt a meghívás a zsinatra, amely eddig egy háztartományok gyűlése volt, most pedig a császár mint politikai vezető az egész birodalom területéről hívta meg a püspököket. Szilveszter tehát óvato sságból nem ment el, s ezt okossága diktálta, mert ezzel gátat tudott vetni a császár befolyásának az Egyház belső ügyeire. Valószínűbb azonban a mási k magyarázat: azért küldöttekkel képviseltette magát, mert az addigi gyakor lat szerint a zsinatokon mindig a zsinatnak helyt adó város püspöke elnököl t. Ő pedig mint Róma püspöke nem akart olyan helyzetbe kerülni, hogy Péter utódával szemben valaki más vezesse az Egyház egyetemes gyűlését. Az arles- i zsinatra azt a megindoklást küldte maga a pápa, hogy nem hagyhatja el az Apostolok sírját. S ez így is maradt egészen a középkor végéig: a pápák sze mélyesen nem vettek részt a Rómán kívüli zsinatokon. Az arles-i zsinat hatá rozatait egy tiszteletteljes levél kíséretében megküldték Szilveszternek, i gaz akkor még nem jóváhagyásért, hanem hogy az egész Egyháznak hirdesse ki a zsinati határozatokat.
Miltiádész pápa kapta a császártól az első n agy adományt, amellyel a Lateráni palotát a pápa rendelkezésére bocsátotta. A 313 októberére meghirdetett zsinat atyái -- a császár kívánságára az újo nnan jelentkező donatizmust vették vizsgálat alá, mivel ez az eretnekség És zak-Afrika egyházaiban súlyos nehézségeket okozott -- már ebbe a palotába g yűlhettek össze. A nagy római templomok építéséről azonban már Szilveszter tárgyalt a császári építészekkel. Konstantin ugyanis elrendelte, hogy a Lat eráni palota mellé építsenek egy nagy bazilikát, amely később a ,,Minden Te mplomok Anyja'' nevet kapta. A pápák egészen a 14. századig ebben a palotáb an éltek és innen gyakorolták pápai hatalmukat. Szilveszter évei alatt kész ült a Vatikáni-dombon a Szent Péter sírja fölötti bazilika. Szent Pál sírja fölé egy kisebb bazilikát kezdtek építeni az ostiai út mentén. A Laterántó l nem messze pedig megkezdték a Szent Kereszt-bazilika építését, amely arra volt hivatva, hogy a jeruzsálemi szent helyek megjelenítője legyen Rómában .
Szilvesztertől semmi írott emlék nem maradt ránk. Zsinatról sem tud unk, amit Rómában tartott volna. A két követtől eltekintve nem avatkozott b e a kibontakozó krisztológiai vitába, amelynek alapkérdése Krisztus istensé ge volt. A kérdést az alexandriai származású Arius pap vetette föl, és ötve n éven át folyt a vita, főleg a keleti egyházban. A probléma -- hogy mi mód on lehet filozófiailag összeegyeztetni Jézus Krisztus istenségét azzal a ta nítással, hogy csak egyetlen Isten van - - az akkori római egyházat különös ebben nem érintette. Komolyabban csak Szilveszter utódai avatkoztak be a vi tába.
Száz esztendővel Szilveszter halála után hozzáfogtak ahhoz, hog y a történeti források hallgatását pótolják a pápa és a császár kapcsolatár a nézve. Nem tudták elviselni, hogy semmi komoly adat nincs arról, milyen v iszonyban volt egymással a két fő. A kérdés annál égetőbb volt, mert Konsta ntinápoly azzal az igénnyel lépett föl, hogy politikai súlya miatt -- s mer t Nagy Konstantint a város főtemplomában temették el -- a keleti egyház pát riárkai székhelyei között elsőbbséget kapjon. Ezért legendát költöttek, ame ly szerint Konstantin Rómában székelt és szoros kapcsolatban állt Szilveszt errel, holott valószínűleg szót sem váltottak egymással, talán csak messzir ől látta Szilveszter a városba látogató császárt. Ez a ,,helyesbítés'' a ma i történettudomány szemében hamisítás, de a minősítés semmit nem változtat azon a tényen, hogy a legenda az egész középkoron át lényegesen befolyásolt a az Egyház és a birodalom kapcsolatát.
A szerény Szilveszter pápa al akja a legendák fényében világtörténelmileg egyedülálló jelentőségű, mert ő volt az a pápa, aki Nagy Konstantinnal együtt történelmet formált.
M arcus Aurelius császár (161--180) nagy lovasszobra, amely a római Capitoliu mon ma is csodálatot kelt a szemlélőben, akkoriban a Lateráni palota mellet t állt. Ebből később arra következtettek, hogy nyilván Konstantint ábrázolj a, s csak ennek volt köszönhető, hogy a későbbi korokban nem olvasztották b e! A legenda ugyanis elmondja -- természetesen ennek sincs történeti hitele --, hogy a császárt Szilveszter gyógyította meg súlyos betegségéből, majd meg is keresztelte. A császár hálából nagy ajándékokkal halmozta el az Egyh ázat.
E legenda magvának rendkívül nagy hatása volt az egyházi állam, illetve a birodalom és a pápaság középkori kapcsolatának alakulására.
< p>A legendában ugyanis az áll, hogy Konstantin törvényt alkotott, melynek é rtelmében ,,az egész földkerekség papjainak a római püspök ugyanúgy feje, a hogyan az összes hivatalnokok feje a császár''. A legenda késői ábrázolása a Vatikáni Múzeum Konstantin-termében látható, és mutatja a későbbi korok e lképzelését Konstantin megtéréséről és ennek egyháztörténelmi jelentőségérő l. Mindez egész másként zajlott le, mint ahogy a képek mesélik.Szilv eszter pápa még Konstantin császár előtt, 335. december 30-án halt meg. A V ia Salaria mentén, a Priscilla-katakombában temették el.
Ünnepét az 5 . század óta általánosan megülik.
Legendájából
A szent pápa életéből, aki az egyháztörténelem fordulópontján kormán yozta az Egyházat, annak a legendának alapján mondunk el néhány részletet, amely összekapcsolta őt Konstantin császárral, és nagy csodatévő erőt tulaj donított a pápának.
E legenda szerint a császár, miután Maxentius tró nkövetelő fölött győzelmet aratott és meghódította Rómát, még egyszer üldöz ést kezdett a keresztények ellen. Ezért leprával bűnhődött. Betegségében az egyik éjszaka álmot látott: megjelent neki Péter és Pál apostol, és megmon dták, hogy gyógyulást sehol máshol nem remélhet, csak Szilveszter pápánál, aki tud egy csodatévő forrásról, melynek vize mindazokat meggyógyítja, akik megmerülnek benne.
Szilveszter azonban nem volt Rómában, mert az üld özés elől a Soracte- hegy egyik barlangjában húzódott meg. A császár azonna l követeket küldött hozzá, és kérte, jöjjön vissza Rómába. Szilveszter viss za is tért, s tanítani kezdte a császárt a keresztény hitre, megnyittatta v ele a börtönöket, melyekben a keresztény foglyokat őrizték, majd elvezette a keresztelőmedencéhez. Ott a császár visszanyerte egészségét. Hálából azon nal törvényeket bocsátott ki az Egyház javára, és nagy ajándékokkal fejezte ki háláját a gyógyulásért. Az egyik templom építésénél ő maga is kapát rag adott, és tizenkét kosárnyi földet a saját vállán szállított el.
Szim bolikus jelentése van a sárkányról szóló történetnek. Eszerint egyszer pogá ny papok jöttek Konstantinhoz, és keservesen panaszolták, hogy mióta a csás zár megkeresztelkedett, megjelent egy barlangban egy hatalmas sárkány és na ponta több embert fal föl. Konstantin értesítette a dologról a pápát, aki m egígérte, hogy ártalmatlanná teszi a sárkányt. Miközben Szilveszter imádkoz ott, megjelent neki Szent Péter, és fölszólította, hogy minden félelem nélk ül ereszkedjék le két papjával együtt a sárkány barlangjába, s Jézus Kriszt us nevében kötözzék meg a sárkányt, majd a kereszt jelével pecsételjék le a barlangot.
Szilveszter tehát két reszkető pappal útnak indult. Alász álltak a barlangba, a sátán lakóhelyére, megkötözték a vadállatot, majd lep ecsételték a mélyen fekvő barlangot a kereszt jelével, és elindultak vissza a felszín felé. A folyosón azonban belebotlottak két holttestbe: két varáz sló lopakodott utánuk kíváncsian, de a vadállat mérges lehelete megölte őke t. Szilveszter mindkettőjüket talpra állította, és együtt jöttek föl a vára kozó emberekhez. Nem csoda, hogy ezután az emberek seregestül kérték a kere sztséget.
Imádság
Istenünk, kérünk, Szen t Szilveszter pápa közbenjárására segítsd népedet, hogy jelen életét kormán yzásod alatt élje, és boldogan találhasson el az örök életre!
Diós István: A szentek élete
DTSTAMP:20240329T145927 DTSTART;TZID=Europe/Budapest;VALUE=DATE:20111231 DTEND;TZID=Europe/Budapest;VALUE=DATE:20120101 SEQUENCE:0 RRULE:FREQ=YEARLY;COUNT=100;INTERVAL=1;BYYEARDAY=-1 TRANSP:OPAQUE END:VEVENT END:VCALENDAR