BEGIN:VCALENDAR VERSION:2.0 PRODID:-//jEvents 2.0 for Joomla//EN CALSCALE:GREGORIAN METHOD:PUBLISH BEGIN:VTIMEZONE TZID:Europe/Budapest BEGIN:STANDARD DTSTART:20101205T000000 RDATE:20110327T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20111030T020000 RDATE:20120325T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20121028T020000 RDATE:20130331T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20131027T020000 RDATE:20140330T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20141026T020000 RDATE:20150329T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20151025T020000 RDATE:20160327T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20161030T020000 RDATE:20170326T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20171029T020000 RDATE:20180325T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20181028T020000 RDATE:20190331T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20191027T020000 RDATE:20200329T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20201025T020000 RDATE:20210328T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20110327T030000 RDATE:20111030T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20120325T030000 RDATE:20121028T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20130331T030000 RDATE:20131027T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20140330T030000 RDATE:20141026T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20150329T030000 RDATE:20151025T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20160327T030000 RDATE:20161030T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20170326T030000 RDATE:20171029T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20180325T030000 RDATE:20181028T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20190331T030000 RDATE:20191027T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20200329T030000 RDATE:20201025T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT END:VTIMEZONE BEGIN:VEVENT UID:34af5608305d3cb02ffdd1c92f1139a8 CATEGORIES:Liturgikus naptár CREATED:19700101T010000 SUMMARY:Szent Miklós DESCRIPTION: Élete\n Amilyen kevés hitelesnek tekinthető történeti adat birtokában vagy unk, olyan sok mozgalmas történetet ismerünk a szent püspökről, akiről a ha gyomány olyan tisztelettel beszél, hogy népszerűségben, bensőséges tisztele tben és életszerűségben alig találjuk párját a szentek között.\n Olyan élet rajz, amely a történettudományt is kielégítő pontossággal mondaná el Szent Miklós püspök életét, nincs birtokunkban, s a későbbi források adatai sem m egbízhatóak, ezért alakját annak a történetnek alapján vázoljuk föl, mely e lőször a 13. századi Legenda Aureában tűnt fel.\n A legenda egyik közlése o lyan erővel hat, mint amikor fiatal szülők az első fényképet készítik újszü löttjükről. Eszerint Miklós már a születése napján fölállt a fürdőkádjában! S hasonló ehhez az is, amit némi büszkeséggel mond el a legenda, mint a le endő aszkéta első megnyilvánulását, hogy böjti napokon a kisded csak egysze r szopott. Miklós felnőttkoráról pedig elbeszéli a legenda, hogy amikor meg tudta, hogy az egyik szomszéd nagy szegénysége miatt nyilvánosházba akarja adni három lányát, a következőképpen segített rajtuk: éjnek idején a nyitot t ablakon át bedobott egy erszény pénzt, és így először a legidősebb, majd hasonló ,,égből jött'' segítségek után a másik két lány is tisztességgel fé rjhez mehetett.\n Égi jel hatására Myra városa megválasztotta püspökének. M iklós kiválóan teljesítette püspöki feladatait, s részt vett a niceai zsina ton is. Mikor pedig egy napon viharba került matrózok hívták segítségül, me gjelent a hajón, kezébe ragadta a kormányt, és a szükséges manőver után -- lecsillapítván a vihart is -- biztonságban hagyta ott őket.\n Legendája leg régibb rétegéhez tartozik az az elbeszélés, mely szerint megmentett három á rtatlanul vádolt katonatisztet. Ezeket koholt vádak alapján bebörtönözték é s halálra ítélték. Miklós azonban Nagy Konstantinnak megjelent álmában, és a katonákat megmentette a hóhértól.\n Megszámlálhatatlan azoknak a történet eknek a száma, amelyek a segíteni siető Miklósról szólnak, különösen gyerme kek esetében. Az egyik ilyen történet szerint egy gonosz vendéglős elcsábít ott három iskolás fiút, majd megölte őket, és mint a húst szokás, só közé e gy hordóba rejtette a holttestüket. Miklóst egy angyal figyelmeztette az es etre, mire ő megjelent a vendéglős házánál, föltámasztotta a gyermekeket és megbüntette a bűnöst.\n Mikor hosszú öregség után 343-ban vagy 350-ben meg halt, angyalok fogadták és vezették be a Paradicsomba.\n A Legenda Aurea il yen képet fest Szent Miklós püspökről. A tudományos kutatók ennél sokkal ke vesebbet és egyszerűbb dolgokat tudnak róla. Így a szentek életével foglalk ozó tudósok, a hagiográfusok kiderítették, hogy Szent Miklós legendájában v an néhány olyan vonás, amelyeket más, 6. századi szentektől vettek át és kö lcsönöztek neki. Ezenkívül azt mondják, hogy legendája a 6. században kelet kezett, görög kultúrkörben, és a következő történeteket tartalmazta: a háro m igazságtalanul vádolt katonatiszt története, a három szegény leány megseg ítése, továbbá három halálra ítélt ártatlan tanuló és a matrózok megmentése .\n E hagiográfusok azt is vallják, hogy egy szent legendája részben kifeje zi egy-egy szent tiszteletét, részben pedig oka a tisztelet további bontako zásának. Maga a legenda is él: alakul, fejlődik, főleg azáltal, hogy merít abból a gazdag motívumkincsből, amely nem a történeti szenttel, hanem a nép életével és a természettel van kapcsolatban.\n E fölismerés birtokában a S zent Miklós-tisztelet alakulását így vázolhatjuk: Keleten, Myra városában é s Konstantinápolyban Miklós püspököt a 6. században már tisztelték. Myrából és konstantinápolyi sír-templomából terjedt el tisztelete az egész görög, szláv illetve orosz egyházban. Kappadókia tartományának falusi templomaiban általában más szentek társaságában mint orvost, de legtöbbször mint a teng erészek védőszentjét ábrázolják. A régi Oroszországban különleges tisztelet et tanúsítottak iránta: az ország fő patrónusa lett. Az ortodox egyház ma i s nagyon tiszteli, az ikonosztázokon mindig megjelenik. Szibériában még a r észegítő italokkal is kapcsolatba hozták a nevét, mivel a ,,nyikolitsza'' i ge azt jelenti: leissza magát.\n A latin egyházban -- a dél-itáliai terület től eltekintve -- lassan és később terjedt el tisztelete. A 9. században Ró mában egy bazilikában és három kápolnában tisztelték. Németországba a 10. s zázad végén került a Miklós-kultusz a görög származású Theofanu császárnő r évén. Franciaország és Anglia területére a normannok viszik a tiszteletet a 11. század végén. Ereklyéinek 1087-ben Bari városába történt átvitele Euró pa-szerte fölvirágoztatta a Miklós-tiszteletet. (Magyarországi tiszteletérő l kimerítően ír Bálint Sándor Ünnepi Kalendárium c. művének I. kötetében.)\ n A késő középkor óta Miklós püspököt a tizennégy segítő szent közé soroljá k. Számtalan templom, társulat és foglalkozás patrónusa (tanulók, gyermekek , leányok, hajósok, foglyok, pékek, kereskedők, gyógyszerészek, jogászok).\ n A 11. században keletkezett a három megölt gyermek története, amit hamaro san dramatizálva is megjelenítettek. Az ártatlan gyermekek napján, december hatodika előestéjén előadott püspökjátékból bontakozott ki a közismert Mik lós-est: a gyermekek meglátogatása, kikérdezése és megjutalmazása.\n A jele n körülmények között -- félretéve az összes történeti problémát -- Myra sze nt püspökének történeti arca alig ismerhető föl sűrű szakálla mögött. A hív ő ember számára azonban akkor is a szent alakja ragyog tiszteletében, ha so kak számára Szent Miklós ma csak egy Télapó.\n A bizánci és a kopt rítusban temetése napját, december 6-át ülik ünnepként. Nyugaton a 10. század óta t artják ezt a napot.\n Legendáiból\n Az eddig elmondott történetekkel egyált alán nem merítettük ki a legendák gazdag kincstárát. Hallgassunk csak néhán y további történetet a szent püspökről, aki bőkezű felebaráti szeretetével a Karácsony misztériumának is előhírnöke lett.\n Amikor a myrai püspök megh alt, a környék püspökei összegyűltek, hogy megválasszák az utódot. Éjszaka egyikük egy szózatot hallott: ,,Holnap délben állj a templom kapujába! Az e lső embernek, aki akkor belép, Miklós lesz a neve, őt szenteljétek püspökké .'' És valóban, Miklós, aki Isten hűséges szolgája volt, miként előre megmo ndatott, eljött a templomba, és az égi szózat szerint -- ámbár eleinte tilt akozott -- megválasztották, és fölszentelték püspökké.\n Egyszer a vidéken éhínség volt, Myra kikötőjében pedig gabonával megrakott, nagy hajók horgon yoztak, és rakományuk a császári tárházak feltöltésére volt szánva. A püspö k tárgyalni kezdett a hajósokkal, és azt javasolta nekik, hogy minden hajór ól csak száz mérőnyi gabonát adjanak a városnak, bizonyára nem fogják észre venni a hiányt a császári ellenőrök. A kapitányok hajlottak a szóra, és áta dták neki a kért gabonát, de amikor megérkeztek rendeltetési helyükre, a ra komány éppen annyi volt, amennyit Alexandriában behajóztak.\n Egy másik tör ténet a szent okosságát mutatja, aki egymaga játszva szembeszállt a felbősz ült Diána vélt bosszújával. Történt ugyanis, hogy Miklós püspök kivágatott egy szent fát, amelyet a nép Diána istennő tulajdonának tartott. A bosszúér t lihegő Diána robbanó keveréket készített, és az utazókra bízta, hogy vigy ék el Myrába, s mint áldozati adományt ajánlják föl Miklós püspök jelenlété ben a templomban. Miközben azok a tengeren voltak, Miklós megjelent nekik, és fölszólította a zarándokokat, hogy a veszedelmes folyadékot tartalmazó k orsót vessék a tengerbe. Megtették, s mikor a korsó a vízbe került, tartalm a fölrobbant, és lobogva égni kezdett a vízen. Ezzel kinyilvánult a terveze tt merénylet.\n De Szent Miklós ,,ökumenikus'' szent is, amennyiben segítet t az akkoriban nem kedvelt zsidókon is, amikor keresztények hazug módon vád olták őket. Így esett meg egyszer, hogy egy keresztény adósa volt egy zsidó nak, de nem akarta megadni tartozását, sőt tanúk előtt vallotta, hogy már r égen visszaadott mindent. Amikor bírósági tárgyalásra került a sor, a hazug keresztény megjelent egy vándorbottal a kezében, amelynek belsejét előzőle g kifúrta, és arannyal töltötte meg. Amikor esküt kellett tennie, átadta a botot a zsidó hitelezőnek, és megesküdött rá, hogy sokkal többet adott hite lezőjének saját kezébe, mint amennyivel tartozott. Utána pedig visszavette a botját. Miután a csel bevált, és megnyerte a pert, mint aki jól végezte d olgát, elindult hazafelé. Útközben azonban elálmosodott, ezért lefeküdt az út szélére, és elaludt. Egy arra haladó kocsi azonban átment rajta: elgázol ta a csalót, és a kocsi kereke alatt eltörött a bot és előkerült a beléje r ejtett arany. A zsidó hitelező visszakapta pénzét, de arra kérte Miklóst, g yógyítsa meg az elgázolt embert.\n Egy gyermektelen házaspár azért imádkozo tt a szenthez, hogy gyermekük lehessen. Mikor fiúk született és már fölcsep eredett, atyja tengerre szállt vele, hogy hálából elvigyen a myrai Szent Mi klós- templomba egy díszes fogadalmi kelyhet. Útjuk közben a gyermek éppen ezzel a kehellyel akart vizet meríteni a tengerből, beleesett a vízbe, és m egfulladt. Az apa bár vigasztalhatatlan volt, a fogadalmát teljesíteni akar ta, de a megígértnél sokkal egyszerűbb kelyhet tett az oltárra. Egy láthata tlan kéz azonban visszautasította a kelyhet, és lesöpörte az oltárról. Egys zer csak látja ez az ember, hogy a halottnak vélt kisfia beszalad a templom ba, és elmeséli, hogy amikor beleesett a vízbe, Szent Miklós püspök vette a z ölébe, és megmentette. Most már az igazi hálaajándékot tették le az oltár ra.\n Imádság\n Irgalmas Istenünk, alázattal kérünk, Szent Miklós püspök kö zbenjárására engedd, hogy minden veszedelemben oltalmat találjunk nálad, és az üdvősség útján akadálytalanul haladjunk előre!\n Diós István: A szentek élete\n X-ALT-DESC;FMTTYPE=text/html:
Élete
Amilyen kevés hitelesnek tekinthető történeti ada t birtokában vagyunk, olyan sok mozgalmas történetet ismerünk a szent püspö kről, akiről a hagyomány olyan tisztelettel beszél, hogy népszerűségben, be nsőséges tiszteletben és életszerűségben alig találjuk párját a szentek köz ött.
Olyan életrajz, amely a történettudományt is kielégítő pontossá ggal mondaná el Szent Miklós püspök életét, nincs birtokunkban, s a későbbi források adatai sem megbízhatóak, ezért alakját annak a történetnek alapjá n vázoljuk föl, mely először a 13. századi Legenda Aureában tűnt fel.
A legenda egyik közlése olyan erővel hat, mint amikor fiatal szülők az el ső fényképet készítik újszülöttjükről. Eszerint Miklós már a születése napj án fölállt a fürdőkádjában! S hasonló ehhez az is, amit némi büszkeséggel m ond el a legenda, mint a leendő aszkéta első megnyilvánulását, hogy böjti n apokon a kisded csak egyszer szopott. Miklós felnőttkoráról pedig elbeszéli a legenda, hogy amikor megtudta, hogy az egyik szomszéd nagy szegénysége m iatt nyilvánosházba akarja adni három lányát, a következőképpen segített ra jtuk: éjnek idején a nyitott ablakon át bedobott egy erszény pénzt, és így először a legidősebb, majd hasonló ,,égből jött'' segítségek után a másik k ét lány is tisztességgel férjhez mehetett.
Égi jel hatására Myra vár osa megválasztotta püspökének. Miklós kiválóan teljesítette püspöki feladat ait, s részt vett a niceai zsinaton is. Mikor pedig egy napon viharba kerül t matrózok hívták segítségül, megjelent a hajón, kezébe ragadta a kormányt, és a szükséges manőver után -- lecsillapítván a vihart is -- biztonságban hagyta ott őket.
Legendája legrégibb rétegéhez tartozik az az elbesz élés, mely szerint megmentett három ártatlanul vádolt katonatisztet. Ezeket koholt vádak alapján bebörtönözték és halálra ítélték. Miklós azonban Nagy Konstantinnak megjelent álmában, és a katonákat megmentette a hóhértól.
Megszámlálhatatlan azoknak a történeteknek a száma, amelyek a segíteni siető Miklósról szólnak, különösen gyermekek esetében. Az egyik ilyen tört énet szerint egy gonosz vendéglős elcsábított három iskolás fiút, majd megö lte őket, és mint a húst szokás, só közé egy hordóba rejtette a holttestüke t. Miklóst egy angyal figyelmeztette az esetre, mire ő megjelent a vendéglő s házánál, föltámasztotta a gyermekeket és megbüntette a bűnöst.
Mik or hosszú öregség után 343-ban vagy 350-ben meghalt, angyalok fogadták és v ezették be a Paradicsomba.
A Legenda Aurea ilyen képet fest Szent Mi klós püspökről. A tudományos kutatók ennél sokkal kevesebbet és egyszerűbb dolgokat tudnak róla. Így a szentek életével foglalkozó tudósok, a hagiográ fusok kiderítették, hogy Szent Miklós legendájában van néhány olyan vonás, amelyeket más, 6. századi szentektől vettek át és kölcsönöztek neki. Ezenkí vül azt mondják, hogy legendája a 6. században keletkezett, görög kultúrkör ben, és a következő történeteket tartalmazta: a három igazságtalanul vádolt katonatiszt története, a három szegény leány megsegítése, továbbá három ha lálra ítélt ártatlan tanuló és a matrózok megmentése.
E hagiográfuso k azt is vallják, hogy egy szent legendája részben kifejezi egy-egy szent t iszteletét, részben pedig oka a tisztelet további bontakozásának. Maga a le genda is él: alakul, fejlődik, főleg azáltal, hogy merít abból a gazdag mot ívumkincsből, amely nem a történeti szenttel, hanem a nép életével és a ter mészettel van kapcsolatban.
E fölismerés birtokában a Szent Miklós-t isztelet alakulását így vázolhatjuk: Keleten, Myra városában és Konstantiná polyban Miklós püspököt a 6. században már tisztelték. Myrából és konstanti nápolyi sír-templomából terjedt el tisztelete az egész görög, szláv illetve orosz egyházban. Kappadókia tartományának falusi templomaiban általában má s szentek társaságában mint orvost, de legtöbbször mint a tengerészek védős zentjét ábrázolják. A régi Oroszországban különleges tiszteletet tanúsított ak iránta: az ország fő patrónusa lett. Az ortodox egyház ma is nagyon tisz teli, az ikonosztázokon mindig megjelenik. Szibériában még a részegítő ital okkal is kapcsolatba hozták a nevét, mivel a ,,nyikolitsza'' ige azt jelent i: leissza magát.
A latin egyházban -- a dél-itáliai területtől elte kintve -- lassan és később terjedt el tisztelete. A 9. században Rómában eg y bazilikában és három kápolnában tisztelték. Németországba a 10. század vé gén került a Miklós-kultusz a görög származású Theofanu császárnő révén. Fr anciaország és Anglia területére a normannok viszik a tiszteletet a 11. szá zad végén. Ereklyéinek 1087-ben Bari városába történt átvitele Európa-szert e fölvirágoztatta a Miklós-tiszteletet. (Magyarországi tiszteletéről kimerí tően ír Bálint Sándor Ünnepi Kalendárium c. művének I. kötetében.)
A késő középkor óta Miklós püspököt a tizennégy segítő szent közé sorolják. Számtalan templom, társulat és foglalkozás patrónusa (tanulók, gyermekek, l eányok, hajósok, foglyok, pékek, kereskedők, gyógyszerészek, jogászok).
A 11. században keletkezett a három megölt gyermek története, amit hama rosan dramatizálva is megjelenítettek. Az ártatlan gyermekek napján, decemb er hatodika előestéjén előadott püspökjátékból bontakozott ki a közismert M iklós-est: a gyermekek meglátogatása, kikérdezése és megjutalmazása.
A jelen körülmények között -- félretéve az összes történeti problémát -- M yra szent püspökének történeti arca alig ismerhető föl sűrű szakálla mögött . A hívő ember számára azonban akkor is a szent alakja ragyog tiszteletében , ha sokak számára Szent Miklós ma csak egy Télapó.
A bizánci és a k opt rítusban temetése napját, december 6-át ülik ünnepként. Nyugaton a 10. század óta tartják ezt a napot.
Legendáiból p>
Az eddig elmondott történetekkel egyáltalán nem merítettük ki a legen dák gazdag kincstárát. Hallgassunk csak néhány további történetet a szent p üspökről, aki bőkezű felebaráti szeretetével a Karácsony misztériumának is előhírnöke lett.
Amikor a myrai püspök meghalt, a környék püspökei ö sszegyűltek, hogy megválasszák az utódot. Éjszaka egyikük egy szózatot hall ott: ,,Holnap délben állj a templom kapujába! Az első embernek, aki akkor b elép, Miklós lesz a neve, őt szenteljétek püspökké.'' És valóban, Miklós, a ki Isten hűséges szolgája volt, miként előre megmondatott, eljött a templom ba, és az égi szózat szerint -- ámbár eleinte tiltakozott -- megválasztottá k, és fölszentelték püspökké.
Egyszer a vidéken éhínség volt, Myra k ikötőjében pedig gabonával megrakott, nagy hajók horgonyoztak, és rakományu k a császári tárházak feltöltésére volt szánva. A püspök tárgyalni kezdett a hajósokkal, és azt javasolta nekik, hogy minden hajóról csak száz mérőnyi gabonát adjanak a városnak, bizonyára nem fogják észrevenni a hiányt a csá szári ellenőrök. A kapitányok hajlottak a szóra, és átadták neki a kért gab onát, de amikor megérkeztek rendeltetési helyükre, a rakomány éppen annyi v olt, amennyit Alexandriában behajóztak.
Egy másik történet a szent o kosságát mutatja, aki egymaga játszva szembeszállt a felbőszült Diána vélt bosszújával. Történt ugyanis, hogy Miklós püspök kivágatott egy szent fát, amelyet a nép Diána istennő tulajdonának tartott. A bosszúért lihegő Diána robbanó keveréket készített, és az utazókra bízta, hogy vigyék el Myrába, s mint áldozati adományt ajánlják föl Miklós püspök jelenlétében a templomba n. Miközben azok a tengeren voltak, Miklós megjelent nekik, és fölszólított a a zarándokokat, hogy a veszedelmes folyadékot tartalmazó korsót vessék a tengerbe. Megtették, s mikor a korsó a vízbe került, tartalma fölrobbant, é s lobogva égni kezdett a vízen. Ezzel kinyilvánult a tervezett merénylet. p>
De Szent Miklós ,,ökumenikus'' szent is, amennyiben segített az akkor iban nem kedvelt zsidókon is, amikor keresztények hazug módon vádolták őket . Így esett meg egyszer, hogy egy keresztény adósa volt egy zsidónak, de ne m akarta megadni tartozását, sőt tanúk előtt vallotta, hogy már régen vissz aadott mindent. Amikor bírósági tárgyalásra került a sor, a hazug keresztén y megjelent egy vándorbottal a kezében, amelynek belsejét előzőleg kifúrta, és arannyal töltötte meg. Amikor esküt kellett tennie, átadta a botot a zs idó hitelezőnek, és megesküdött rá, hogy sokkal többet adott hitelezőjének saját kezébe, mint amennyivel tartozott. Utána pedig visszavette a botját. Miután a csel bevált, és megnyerte a pert, mint aki jól végezte dolgát, eli ndult hazafelé. Útközben azonban elálmosodott, ezért lefeküdt az út szélére , és elaludt. Egy arra haladó kocsi azonban átment rajta: elgázolta a csaló t, és a kocsi kereke alatt eltörött a bot és előkerült a beléje rejtett ara ny. A zsidó hitelező visszakapta pénzét, de arra kérte Miklóst, gyógyítsa m eg az elgázolt embert.
Egy gyermektelen házaspár azért imádkozott a szenthez, hogy gyermekük lehessen. Mikor fiúk született és már fölcseperede tt, atyja tengerre szállt vele, hogy hálából elvigyen a myrai Szent Miklós- templomba egy díszes fogadalmi kelyhet. Útjuk közben a gyermek éppen ezzel a kehellyel akart vizet meríteni a tengerből, beleesett a vízbe, és megful ladt. Az apa bár vigasztalhatatlan volt, a fogadalmát teljesíteni akarta, d e a megígértnél sokkal egyszerűbb kelyhet tett az oltárra. Egy láthatatlan kéz azonban visszautasította a kelyhet, és lesöpörte az oltárról. Egyszer c sak látja ez az ember, hogy a halottnak vélt kisfia beszalad a templomba, é s elmeséli, hogy amikor beleesett a vízbe, Szent Miklós püspök vette az ölé be, és megmentette. Most már az igazi hálaajándékot tették le az oltárra. p>
Imádság
Irgalmas Istenünk, alázattal ké rünk, Szent Miklós püspök közbenjárására engedd, hogy minden veszedelemben oltalmat találjunk nálad, és az üdvősség útján akadálytalanul haladjunk elő re!
Diós István: A szentek élete
DTSTAMP:20240329T002730 DTSTART;TZID=Europe/Budapest;VALUE=DATE:20111206 DTEND;TZID=Europe/Budapest;VALUE=DATE:20111207 SEQUENCE:0 RRULE:FREQ=YEARLY;COUNT=100;INTERVAL=1;BYYEARDAY=-26 TRANSP:OPAQUE END:VEVENT END:VCALENDAR