BEGIN:VCALENDAR VERSION:2.0 PRODID:-//jEvents 2.0 for Joomla//EN CALSCALE:GREGORIAN METHOD:PUBLISH BEGIN:VTIMEZONE TZID:Europe/Budapest BEGIN:STANDARD DTSTART:20101203T000000 RDATE:20110327T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20111030T020000 RDATE:20120325T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20121028T020000 RDATE:20130331T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20131027T020000 RDATE:20140330T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20141026T020000 RDATE:20150329T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20151025T020000 RDATE:20160327T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20161030T020000 RDATE:20170326T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20171029T020000 RDATE:20180325T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20181028T020000 RDATE:20190331T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20191027T020000 RDATE:20200329T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20201025T020000 RDATE:20210328T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20110327T030000 RDATE:20111030T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20120325T030000 RDATE:20121028T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20130331T030000 RDATE:20131027T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20140330T030000 RDATE:20141026T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20150329T030000 RDATE:20151025T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20160327T030000 RDATE:20161030T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20170326T030000 RDATE:20171029T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20180325T030000 RDATE:20181028T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20190331T030000 RDATE:20191027T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20200329T030000 RDATE:20201025T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT END:VTIMEZONE BEGIN:VEVENT UID:e7d225bc9d162c1dadf75a3ab4412261 CATEGORIES:Liturgikus naptár CREATED:19700101T010000 SUMMARY:Damaszkuszi Szent János DESCRIPTION:
Élete
A keleti Egyház nagy szentjéről, Damaszkus zi Szent Jánosról sem a pontos születési évet, sem halálának dátumát nem őr izte meg a hagyomány. Valószínűnek látszik, hogy 650 körül, tehát húsz évve l Mohamed halála után született, és 750 körül halt meg. Az adatok hiányának nem az az oka, hogy a világ egyik eldugott sarkában élt. Szülővárosa, Dama szkusz, ahol élete első fele is zajlott, mozgalmas hely, 660-tól a kalifák székhelye volt. Innen irányították az iszlám szellemi és vallási életét egé szen 750-ig, amikor ezt a vezető szerepet Bagdad vette át.
János atyj a -- Sargun ibn Manszurnak hívták -- keresztény volt, de a kalifátus pénzüg yminiszteri tisztét töltötte be. Nagy gondot fordított arra, hogy János és fogadott fia, Kozmász alapos műveltséget szerezzenek, s így készüljenek föl a későbbi, magas hivatalok betöltésére. Az ellen sem volt kifogása, hogy J ános a trónörökös barátja, a leendő Jazid kalifa játszó- és asztaltársa leg yen.
Amikor János elérte a férfikort, először munkatársa, majd utóda lett atyjának a pénzügyminiszteri poszton. A 7. század végén azonban megvál tozott a keresztények helyzete a kalifátusban. Az új uralkodó, Abd-el-Malek (685--705) bizalmatlan volt velük szemben, s ezt János családja is nagyon hamar megérezte. Éppen ezért, hogy elkerüljék a nagyobb bajokat, fogadott t estvérével, Kozmásszal együtt elhagyták Damaszkuszt, és Jeruzsálembe telepü ltek át. Ott beléptek a világszerte ismert Mar Szabbasz-kolostorba. Mindez 700 körül történhetett. Nem sokkal később a jeruzsálemi pátriárka, V. János (706--735) pappá szentelte Jánost. Ettől kezdve János a pátriárka tanácsad ója lett, s egyre inkább be kellett avatkoznia az egyház életébe. Elkezdte írói tevékenységét is. A mindenfelé dúló viták és bizonytalanságok miatt so kan fordultak hozzá tanácsért, segítségért.
Jánost a kortársak s az u tókor is nagyon becsülte és értékelte. A középkor után Kelet Aquinói Szent Tamásának nevezték, ami ellen ő maga tiltakozna a legjobban. János ugyanis korának gyermeke volt, s ezt a kort az utánzás és a gyűjtés jellemezte. A 4 . és 5. század az Egyház szellemi életében a nagy lángelmék kora volt, a 6- -7. század csak rendszerezte és őrizte a nagy elődök hagyományát, anélkül, hogy átfogó szintézist, rendszert készített volna. János annyit akart, hogy a megtámadott igazságot megvédje. Önmagát egy helyen a méhhez hasonlítja, amely mindenféle virágról összegyűjti a mézet. Fő teológiai műve, A megisme rés forrása a korábban élt keleti atyák írásaiból és a zsinati aktákból hih etetlen szorgalommal összeállított gyűjtemény.
A maga korában a képro mbolással kapcsolatos vita tette híressé. Három nagy beszédet írt a képek t isztelete érdekében, amely ellen a képrombolók III. Leó császár vezetésével (717--741) könyörtelen támadást indítottak. A szentképek tisztelete körül korábban is akadtak már nézeteltérések. A kérdés gyökere az Ószövetségbe ny úlik vissza, ahol a mózesi törvény szigorúan megtiltja minden képmás, szobo r vagy kép készítését, hogy a bálványimádás veszedelmétől megóvja az igaz I sten tiszta kultuszát. Az Újszövetség ezt a törvényt hatályon kívüliként ke zelte, de a nép körében mindig óvakodtak attól, hogy közvetlen tiszteletet adjanak a képmásoknak. A kérdést az iszlám megjelenése élezte ki a maga kiv ételt nem ismerő képtilalmával, amely -- mivel az iszlám egyre nagyobb hata lomra tett szert -- az Egyházra is hatást gyakorolt.
Lehetséges, hogy III. Leó császár, aki kiváló államférfi és hadvezér volt, az iszlám oldalá ról várható kritika elkerülése végett fordult a képtisztelet ellen. A moham edánok ugyanis bálványimádással vádolták a keresztényeket. Bizonyára nem vé letlen, hogy a császári intézkedés szinte egybeesik II. Jazid kalifa 720-ba n kiadott, képeket eltiltó rendeletével. Ez azonban csak mellékes hatás leh etett, a fő indíték az Egyházon belül támadt azzal, hogy a régóta vitatott kérdésben a császár személy szerint a képtisztelet ellen foglalt állást. Me ggyőződése volt, hogy a képek ,,bálványozása'' Isten haragját hívja ki a bi rodalom ellen, melyet neki minden veszedelemtől óvnia kell. Kötelességének érezte tehát, hogy hatalmi szóval avatkozzék a vitába. 726-tól egyre kemény ebb intézkedéseket hozott, végül 730-ban nyílt rendeletet adott ki, amely m egtiltotta a szentek képeinek készítését és tiszteletét (ekkor Krisztus és Mária ábrázolása még kivételt képezett).
A rendelet Keleten fölháboro dást és tiltakozást váltott ki. Ebben az időben lépett föl János, s megírta beszédeit a képrombolók ellen. Nem a képekkel kapcsolatos visszaéléseket v ette védelmébe, hanem világos különbséget tett a csak Istent megillető imád ás és a képeken ábrázolt szenteknek szóló tisztelet között. Minden erejével a képek tisztelete mellett foglalt állást. Ezzel a későbbi kor számára ,,a képtisztelet klasszikus teológusa lett''. Csodálatos a bátorsága, amellyel szembeszállt a császárral, s még a kiközösítést is föl merte hozni fenyege tésül.
E két említett munka mögött háttérben marad János minden egyéb írása. Mindazonáltal lenyűgöző a tudása és széles körű az érdeklődése. Nem csak dogmatikus és apologéta, hanem egzegéta, filozófus és hagiográfus is v olt. Ezenkívül mint himnuszköltő vált nagyon híressé a keleti Egyházban, ah ol mindmáig éneklik a liturgiában a himnuszait.
A bizánci hagyomány ú gy tudja, hogy Damaszkuszi Szent Jánost december 4-én temették el. Valószín űbb azonban, hogy ezen a napon halt meg. A római naptárba 1890-ben vették f öl az ünnepét, március 27-re. 1969-ben az ünnepet december 4-re helyezték á t.
Jellemvonásai
Műveiből három fő jellemv onás rajzolódik ki:
Elsőként egyszerű alázatossága. Gazdag és tekinté lyes családból származott, életének első fele a legmagasabb körökben zajlot t, de amikor a Mar Szabbasz-kolostor szerzetese lett, mindez mintha nem is létezett volna. Elvonulva a világtól egyedül Istennek akart szolgálni. Nagy on művelt és tudós szellem volt, ennek ellenére ,,haszontalan és utolsó rab szolgának'' tartotta magát, akinek ,,jobb lett volna, ha Isten előtt csak a bűneit vallja meg'', mint hogy beavatkozzék a teológia és az egyházpolitik a kérdéseibe. Mindazonáltal engedelmességből harcba szállt a megtámadott ig azságért.
Másik vonzó jellemvonása a hagyományhoz való hűség volt. Ig az, korának lelkületére jellemző volt, hogy az áthagyományozott kincsek őrz ését tekintették a legfőbb feladatnak, és nem az újdonságokat hajhászták, m égis Jánosban a hagyomány tisztelete erkölcsi alapállás lett. Az igazság ir ánti tisztelet tanította meg arra, hogy önmagát és a saját ötleteit távol t artsa a kapott és továbbadandó üzenettől. E hűségében lett közvetítő az els ő századok és a középkor között.
Harmadik vonása az Egyház iránti sze retete. Éber készenlétben nyilvánult ez meg, amellyel a veszélybe került Eg yház segítségére sietett, nem törődve az őt fenyegető megtorlásokkal, még a leghatalmasabbakkal sem. Nem kereste a vitákat, de ha az Úr ügyéről volt s zó, félelem nélkül szállt harcba az igazságért.
Imád ság
Istenünk, kérünk, add, hogy Szent János áldozópapod könyörgés e segítsen minket, és az igaz hit, melyet ő oly buzgón tanított, legyen min denkor világosságunk és erősségünk!
Forrás: Diós István: Szentek Élete
DTSTAMP:20240329T020300 DTSTART;TZID=Europe/Budapest;VALUE=DATE:20111204 DTEND;TZID=Europe/Budapest;VALUE=DATE:20111205 SEQUENCE:0 RRULE:FREQ=YEARLY;COUNT=100;INTERVAL=1;BYYEARDAY=-28 TRANSP:OPAQUE END:VEVENT END:VCALENDAR