BEGIN:VCALENDAR VERSION:2.0 PRODID:-//jEvents 2.0 for Joomla//EN CALSCALE:GREGORIAN METHOD:PUBLISH BEGIN:VTIMEZONE TZID:Europe/Budapest BEGIN:STANDARD DTSTART:20101031T020000 RDATE:20110327T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20111030T020000 RDATE:20120325T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20121028T020000 RDATE:20130331T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20131027T020000 RDATE:20140330T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20141026T020000 RDATE:20150329T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20151025T020000 RDATE:20160327T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20161030T020000 RDATE:20170326T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20171029T020000 RDATE:20180325T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20181028T020000 RDATE:20190331T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20191027T020000 RDATE:20200329T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20201025T020000 RDATE:20210328T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20101024T080000 RDATE:20101031T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20110327T030000 RDATE:20111030T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20120325T030000 RDATE:20121028T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20130331T030000 RDATE:20131027T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20140330T030000 RDATE:20141026T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20150329T030000 RDATE:20151025T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20160327T030000 RDATE:20161030T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20170326T030000 RDATE:20171029T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20180325T030000 RDATE:20181028T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20190331T030000 RDATE:20191027T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20200329T030000 RDATE:20201025T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT END:VTIMEZONE BEGIN:VEVENT UID:63d2c7fae2a6ccf277bcf4bbaf6d0dfc CATEGORIES:Liturgikus naptár CREATED:19700101T010000 SUMMARY:Szent Mór (emléknap) DESCRIPTION: \n Élete\n Szent Mór pécsi püspökről nem írtak legendát, vagy ha igen, az nem maradt ránk. Az egyéb irodalmi emlékekben szétszórva található adatokbó l mégis kirajzolódik előttünk szent alakja.\n A hagyomány szerint magyar sz ülőktől született 1000 körül. Saját megjegyzése szerint -- ezt Szent András és Benedek legendájában olvashatjuk -- István király uralkodása elején isk olás gyermek volt Szent Márton hegyén, a mai Pannonhalmán. 1030 körül a Sze nt Hegy kolostorának apátja volt, s ebben az időben történhetett a király é s Szent Imre nevezetes látogatása, mely után 1036-ban a király akarata kisz ólította őt a kolostor csendjéből, és a pécsi püspökség élére állította.\n Az 1046-ban történt lázadáskor, amely Szent Gellért és több püspök halálát is okozta, Mórnak nem esett bántódása. Egyike volt a három püspöknek, akik Endrét Székesfehérvárott megkoronázták. 1055-ben tanúként aláírta a nevezet es tihanyi alapítólevelet, mellyel I. Endre újabb bencés apátságot hívott é letre. 1064 húsvétján püspöki székvárosa nevezetes esemény színhelye lett: a hercegek kibékülése után Géza személyesen helyezte a koronát Salamon fejé re, Mór püspök pedig Salamonnak ajándékozta András remete ciliciumának egy darabját. Nem sokkal ezután, első magyar íróként -- természetesen latinul - - megírta a két szent remete, András és Benedek életét. 1070 körül halt meg , valószínűleg Pécsett.\n Emberemlékezetet meghaladó, folyamatos tiszteleté t a Szentszék 1848. július 22-én hivatalosan is megállapította. A jóváhagyó bullában IX. Pius pápa a következőket írta: ,,Életének nyilvánvaló szentsé ge halálától fogva méltán részesült a hívek részéről nyilvános egyházi tisz teletben: bár a régi kort sok homály fedi, bár az országot ért sok csapás f olytán a régi magyar egyház emlékei csaknem mind hiányoznak, a történelembő l és a hagyományokból ennyi világos. Azt pedig, hogy a tisztelete mindmáig fennállt, bizonyítja mindazoknak az íróknak egybehangzó tanúságtétele, akik Mórról úgy emlékeznek meg, mint boldogról és szentről. Hozzájárul ehhez, h ogy képét nem egyszer festették meg szent fölirattal. Vannak 1499-ből való misekönyvek, melyek Mór dicséretét zengik, a martirológiumokban is szerepel a neve. Vannak tetteiről és rendkívüli életszentségéről tanúskodó kommentá rok. Mindezeket mérlegelve és igazolva látván Boldog Mór emberi emlékezetet meghaladó nyilvános és egyházi tiszteletét, Pécs püspöke (akkor Scitovszky János volt) alázattal kérte, hogy ez a btisztelet annak rendje és módja sz erint jóváhagyást nyerjen.''\n Ez a pápai jóváhagyás vetette meg Boldog Mór újkori tiszteletének alapját. Egy év múlva a püspök körlevélben jelentette be: ,,IX. Pius pápa Mórnak, a 11. századi pécsi püspöknek nyilvános tiszte letét elrendelte és életbe léptette. Szent Mór hitvalló és püspök egyházi ü nnepét évente az egész pécsi egyházmegyében a szerzetes templomokban is sze ntmisével és zsolozsmával október negyedik vasárnapján kell megülni.'' Az ü nnepet később, 1913-ban október 25-re rögzítették. (A két idézet Rónay Györ gy fordítása.)\n Szent Imre legendája így beszéli el Mór kiválasztását a pü spökségre:\n ,,Egyszer, amikor Szent István király fiával együtt imádkozni jött Szent Márton egyházába, amelyet Pannónia Szent Hegyén alapított és a s zerzetesek kiváló közösségével ékesített, a király, ismerve gyermeke jeles érdemeit, azt a tiszteletet adta fiának, amely őt illette. Amikor ugyanis a z említett testvérek körmenetet tartva kivonultak a király köszöntésére, ti szteletből a fiát küldte előre a köszöntésre. A gyermek Imre pedig eltelve Szentlélekkel, ahogy az isteni kinyilatkoztatás mindegyikük érdemeit megism ertette vele, kinek-kinek egyenlőtlenül osztotta a csókokat. Az egyiknek ug yanis egyet, a másiknak hármat, egy harmadiknak ötöt, végül egynek hét csók ot adott egymás után. Ezt -- bár a többiek is észrevették -- Szent István k irály szótlanul csodálta, a mise végén azonban bizalmas beszélgetésben gond osan megtudakolta tőle, miért osztotta egyenlőtlenül a csókokat. Szent Imre akkor mindegyikük érdemeit felsorolta atyja előtt, tudniillik, hogy ki-ki mennyi idő óta tartott ki a megtartóztatás erényében. Azt mondta, hogy ő ez en megfontolás alapján adott egyeseknek több, másoknak kevesebb csókot, és állította, hogy akit hétszeres csókkal halmozott el, az szűzi életet élt.\n Ó, minden erényt felélesztő Kegyelem, ki természetünk korlátait bőségesen meghaladod, s a mély titkokat kinyilatkoztatod a kicsinyeknek! Te voltál Sz ent Imre mestere, te adtál neki szabad bepillantást mások rejtett dolgaiba! Ennek a belső kinyilatkoztatásnak a megléte pedig így vált ismertté:\n Sze nt István néhány nappal azután, hogy a Szent Hegyről eltávozott, csupán két kísérőt véve maga mellé, oda visszatért, s a testvérek virrasztását és imá dságait titokban kikémlelte. Miután az éjszakai zsolozsmát befejezték, a tö bbiek nyugovóra tértek, s csak azok maradtak a templomban, akiket Szent Imr e elhalmozott csókjaival. Ezek szétoszlottak a templom rejtettebb szögletei be, s Isten színe előtt a zsoltárokkal virrasztottak. A szent király azonba n odament külön-külön mindegyikhez, felfedte előttük arcát, és az áldás sza vaival üdvözölte őket. A királyi felséget mindegyikük a csend megtörésével köszöntötte. Végül a király egy Mór nevű testvérhez ment, akit Szent Imre h étszeres csókkal tüntetett ki, de sem szelíd üdvözléssel, sem a királyi fen yegetés szavaival nem tudott belőle választ kicsikarni. Reggel aztán, amiko r a testvérek összegyűltek, a király maga is jelen volt, és hogy Mór testvé r lelkét az alázatosság erényében kipróbálja, a nyilvános bűnvallomáskor ig en sok olyan dolgot vetett a szemére, ami a szerzetesi élettel ellenkezik. Vádaskodása ellen Mór egyáltalán nem védekezett, hanem alázatosan állt, s r eménykedve Istenhez menekült, aki az emberi lelket vizsgálja.\n Ekkor aztán megismerte Szent István, hogy fiának szavai megfontoltak voltak. Miután a történteket rendben és a valóságnak megfelelően elmondta, Mórt dicséretekke l halmozta el, és hogy egy főpapi szék dísze legyen, kevéssel ezután Pécset t a püspöki méltóságra emelte.'' (Csóka J. Gáspár fordítása.)\n Diós István : A szentek élete\n \n Imádság\n Mindenható Istenünk, tekints Boldog Mór p üspök érdemeire, és közbenjárására add, hogy példája nyomán tiszta és aláza tos szívvel szolgáljunk neked.\n X-ALT-DESC;FMTTYPE=text/html:
Élete
Szent Mór pécsi püspökről nem írtak legendát, vagy ha igen, az nem maradt ránk. Az egyéb irodalmi emlékekben szétszórva található adatokb ól mégis kirajzolódik előttünk szent alakja.
A hagyomány szerint mag yar szülőktől született 1000 körül. Saját megjegyzése szerint -- ezt Szent András és Benedek legendájában olvashatjuk -- István király uralkodása elej én iskolás gyermek volt Szent Márton hegyén, a mai Pannonhalmán. 1030 körül a Szent Hegy kolostorának apátja volt, s ebben az időben történhetett a ki rály és Szent Imre nevezetes látogatása, mely után 1036-ban a király akarat a kiszólította őt a kolostor csendjéből, és a pécsi püspökség élére állítot ta.
Az 1046-ban történt lázadáskor, amely Szent Gellért és több püsp ök halálát is okozta, Mórnak nem esett bántódása. Egyike volt a három püspö knek, akik Endrét Székesfehérvárott megkoronázták. 1055-ben tanúként aláírt a a nevezetes tihanyi alapítólevelet, mellyel I. Endre újabb bencés apátság ot hívott életre. 1064 húsvétján püspöki székvárosa nevezetes esemény szính elye lett: a hercegek kibékülése után Géza személyesen helyezte a koronát S alamon fejére, Mór püspök pedig Salamonnak ajándékozta András remete cilici umának egy darabját. Nem sokkal ezután, első magyar íróként -- természetese n latinul -- megírta a két szent remete, András és Benedek életét. 1070 kör ül halt meg, valószínűleg Pécsett.
Emberemlékezetet meghaladó, folya matos tiszteletét a Szentszék 1848. július 22-én hivatalosan is megállapíto tta. A jóváhagyó bullában IX. Pius pápa a következőket írta: ,,Életének nyi lvánvaló szentsége halálától fogva méltán részesült a hívek részéről nyilvá nos egyházi tiszteletben: bár a régi kort sok homály fedi, bár az országot ért sok csapás folytán a régi magyar egyház emlékei csaknem mind hiányoznak , a történelemből és a hagyományokból ennyi világos. Azt pedig, hogy a tisz telete mindmáig fennállt, bizonyítja mindazoknak az íróknak egybehangzó tan úságtétele, akik Mórról úgy emlékeznek meg, mint boldogról és szentről. Hoz zájárul ehhez, hogy képét nem egyszer festették meg szent fölirattal. Vanna k 1499-ből való misekönyvek, melyek Mór dicséretét zengik, a martirológiumo kban is szerepel a neve. Vannak tetteiről és rendkívüli életszentségéről ta núskodó kommentárok. Mindezeket mérlegelve és igazolva látván Boldog Mór em beri emlékezetet meghaladó nyilvános és egyházi tiszteletét, Pécs püspöke ( akkor Scitovszky János volt) alázattal kérte, hogy ez a btisztelet annak re ndje és módja szerint jóváhagyást nyerjen.''
Ez a pápai jóváhagyás v etette meg Boldog Mór újkori tiszteletének alapját. Egy év múlva a püspök k örlevélben jelentette be: ,,IX. Pius pápa Mórnak, a 11. századi pécsi püspö knek nyilvános tiszteletét elrendelte és életbe léptette. Szent Mór hitvall ó és püspök egyházi ünnepét évente az egész pécsi egyházmegyében a szerzete s templomokban is szentmisével és zsolozsmával október negyedik vasárnapján kell megülni.'' Az ünnepet később, 1913-ban október 25-re rögzítették. (A két idézet Rónay György fordítása.)
Szent Imre legendája így beszéli el Mór kiválasztását a püspökségre:
,,Egyszer, amikor Szent Is tván király fiával együtt imádkozni jött Szent Márton egyházába, amelyet Pa nnónia Szent Hegyén alapított és a szerzetesek kiváló közösségével ékesítet t, a király, ismerve gyermeke jeles érdemeit, azt a tiszteletet adta fiának , amely őt illette. Amikor ugyanis az említett testvérek körmenetet tartva kivonultak a király köszöntésére, tiszteletből a fiát küldte előre a köszön tésre. A gyermek Imre pedig eltelve Szentlélekkel, ahogy az isteni kinyilat koztatás mindegyikük érdemeit megismertette vele, kinek-kinek egyenlőtlenül osztotta a csókokat. Az egyiknek ugyanis egyet, a másiknak hármat, egy har madiknak ötöt, végül egynek hét csókot adott egymás után. Ezt -- bár a több iek is észrevették -- Szent István király szótlanul csodálta, a mise végén azonban bizalmas beszélgetésben gondosan megtudakolta tőle, miért osztotta egyenlőtlenül a csókokat. Szent Imre akkor mindegyikük érdemeit felsorolta atyja előtt, tudniillik, hogy ki-ki mennyi idő óta tartott ki a megtartózta tás erényében. Azt mondta, hogy ő ezen megfontolás alapján adott egyeseknek több, másoknak kevesebb csókot, és állította, hogy akit hétszeres csókkal halmozott el, az szűzi életet élt.
Ó, minden erényt felélesztő Kegye lem, ki természetünk korlátait bőségesen meghaladod, s a mély titkokat kiny ilatkoztatod a kicsinyeknek! Te voltál Szent Imre mestere, te adtál neki sz abad bepillantást mások rejtett dolgaiba! Ennek a belső kinyilatkoztatásnak a megléte pedig így vált ismertté:
Szent István néhány nappal azutá n, hogy a Szent Hegyről eltávozott, csupán két kísérőt véve maga mellé, oda visszatért, s a testvérek virrasztását és imádságait titokban kikémlelte. Miután az éjszakai zsolozsmát befejezték, a többiek nyugovóra tértek, s csa k azok maradtak a templomban, akiket Szent Imre elhalmozott csókjaival. Eze k szétoszlottak a templom rejtettebb szögleteibe, s Isten színe előtt a zso ltárokkal virrasztottak. A szent király azonban odament külön-külön mindegy ikhez, felfedte előttük arcát, és az áldás szavaival üdvözölte őket. A kirá lyi felséget mindegyikük a csend megtörésével köszöntötte. Végül a király e gy Mór nevű testvérhez ment, akit Szent Imre hétszeres csókkal tüntetett ki , de sem szelíd üdvözléssel, sem a királyi fenyegetés szavaival nem tudott belőle választ kicsikarni. Reggel aztán, amikor a testvérek összegyűltek, a király maga is jelen volt, és hogy Mór testvér lelkét az alázatosság erény ében kipróbálja, a nyilvános bűnvallomáskor igen sok olyan dolgot vetett a szemére, ami a szerzetesi élettel ellenkezik. Vádaskodása ellen Mór egyálta lán nem védekezett, hanem alázatosan állt, s reménykedve Istenhez menekült, aki az emberi lelket vizsgálja.
Ekkor aztán megismerte Szent István , hogy fiának szavai megfontoltak voltak. Miután a történteket rendben és a valóságnak megfelelően elmondta, Mórt dicséretekkel halmozta el, és hogy e gy főpapi szék dísze legyen, kevéssel ezután Pécsett a püspöki méltóságra e melte.'' (Csóka J. Gáspár fordítása.)
Dió s István: A szentek élete
Imádság
Mindenható Istenünk, tekints Boldog Mór püspök érdemeire, és közbenjár ására add, hogy példája nyomán tiszta és alázatos szívvel szolgáljunk neked .
DTSTAMP:20240329T133238 DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20111025T080000 DTEND;TZID=Europe/Budapest:20111025T170000 SEQUENCE:0 RRULE:FREQ=YEARLY;COUNT=100;INTERVAL=1;BYYEARDAY=-68 TRANSP:OPAQUE END:VEVENT END:VCALENDAR