BEGIN:VCALENDAR VERSION:2.0 PRODID:-//jEvents 2.0 for Joomla//EN CALSCALE:GREGORIAN METHOD:PUBLISH BEGIN:VTIMEZONE TZID:Europe/Budapest BEGIN:STANDARD DTSTART:20101031T020000 RDATE:20110327T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20111030T020000 RDATE:20120325T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20121028T020000 RDATE:20130331T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20131027T020000 RDATE:20140330T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20141026T020000 RDATE:20150329T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20151025T020000 RDATE:20160327T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20161030T020000 RDATE:20170326T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20171029T020000 RDATE:20180325T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20181028T020000 RDATE:20190331T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20191027T020000 RDATE:20200329T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20201025T020000 RDATE:20210328T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20100729T000000 RDATE:20101031T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20110327T030000 RDATE:20111030T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20120325T030000 RDATE:20121028T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20130331T030000 RDATE:20131027T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20140330T030000 RDATE:20141026T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20150329T030000 RDATE:20151025T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20160327T030000 RDATE:20161030T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20170326T030000 RDATE:20171029T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20180325T030000 RDATE:20181028T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20190331T030000 RDATE:20191027T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20200329T030000 RDATE:20201025T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT END:VTIMEZONE BEGIN:VEVENT UID:38a78954bc4f47aedd374cf26fc8c49b CATEGORIES:Liturgikus naptár CREATED:19700101T010000 SUMMARY:Aranyszavú (Krizológ) Szent Péter DESCRIPTION: Élete\n Aranyszavú Szent Péter születésének nem tudjuk a pontos idejét. Va lószínű, hogy kevéssel 400 előtt látta meg a napvilágot, Forum Corneliiben (Imola). A város püspöke, Cornelius vezette el jó atyaként a papságra. Még 430 előtt Ravenna püspöke lett.\n Ez a város az 5. század elejéig nem játsz ott jelentős szerepet, de ekkor virágzásnak indult. A nyugat-római császáro k a 4. század közepétől főleg Milánóban székeltek. Amint megkezdődött a nép vándorlás, a császári udvar nem volt ott biztonságban. A gótok betörtek a r ómai birodalomba, ezért az akkori császár, Honorius (395-- 423) miniszterén ek és fővezérének, Stilichónak tanácsára úgy határozott, hogy székhelyét át helyezi Ravennába. 404-től tehát itt élt a császár, mert a várost a szárazf öld felől mocsár vette körül, így könnyen meg lehetett védeni.\n Ezzel Aran yszavú Szent Péter a birodalom nyugati fővárosának lett a püspöke. Ennek me sszemenő következményei lettek. Míg Ravenna 430 körül fővárosi rangra nem e melkedett, egyszerű püspöki székhely volt, amelynek létét a 2. századtól le het kimutatni. De azáltal, hogy császárváros lett, amint ez ötven évvel kor ábban Konstantinápolyban is történt, a ravennai püspök rangját is emelni ke llett. Ennek jegyében Ravenna püspökének joga lett, hogy a szomszédos egyhá zmegyék (Faenza, Forli, Bologna, Modena, Voghenza) püspökeit, akik eddig Mi lánóhoz tartoztak, fölszentelje. Ugyanakkor maga Ravenna továbbra is Róma k ötelékében maradt, ez azt jelentette, hogy a ravennai püspököt csak a pápa szentelhette föl.\n 431-ben Kürrhosz püspöke, Teodoretosz, az antiochiai te ológiai iskola vezetője levelében Róma, Milánó, Aquileia és Ravenna püspöké hez fordult, mert nem volt megelégedve azzal, hogy az efezusi zsinaton (431 ) Máriát ,,Istenszülő''-nek nevezték; ő úgy gondolta, hogy Máriát legfeljeb b ,,Krisztus-szülő''-nek lehet mondani. Ez már annak volt a jele, hogy Rave nna rangja emelkedett.\n Péter püspök olyan magatartást tanúsított a császá ri ház iránt, mint 60 évvel azelőtt Ambrus püspök Milánóban vagy a kortárs konstantinápolyi püspökök. Püspöksége idején az elszánt Galla Placidia, Nag y Theodosius császár lánya és a névleg uralkodó III. Valentinianus császár anyja volt a kulcsszemélyiség Ravennában. Valójában ő uralkodott. 427-től f olyamatosan Ravennában élt, és hamarosan megváltoztatta a város arculatát. Amikor Konstantinápolyból Ravenna felé hajózott (427), hogy a nyugat-római birodalom fölött az uralmat átvegye, a tengeren veszélybe került, fiával, V alentinianusszal és ennek menyasszonyával, II. Theodosius császár lányával együtt. Ebben a helyzetben fogadalmat tett, hogy ha megmenekülnek, templomo t épít Ravennában és Szent János oltalma alá helyezi. Ezt a templomot, amel y ma is áll, Péter püspök szentelte fel; valószínű, hogy az apszisban erede tileg ott volt a képe is.\n Más templomok is épültek Péter püspöksége idejé n. Biztosan tudjuk, hogy ő helyezte el a Galla Placidia-mauzóleum melletti San Vitale- templom alapkövét; ugyanígy azt is, hogy Ravenna elővárosában é s kikötőjében (Classis) plébániatemplomot építtetett (ez nem azonos az isme rt Szent Apollinaris-templommal!), anélkül, hogy ennek az önálló városnak k ülön püspököt szentelt volna. De az érseki palota szép kápolnája nem az ő n evéhez fűződik, hanem egy másik Péter püspökéhez. Mindamellett nem egészen egyértelmű, hogy a ravennai egyházi építkezések miként kapcsolódtak egy-egy püspökhöz, mert a 9. századból való Agnellus-féle Püspöki könyv számít fő forrásnak, de ennek adatai nem mindig megbízhatók. Annyi azonban tény, hogy 751-ben, amikor a frankok elfoglalták, Ravennának több mint hatvan templom a volt.\n Egyébként Péternek Agnellus adta a Chrysologus, 'Aranyszavú' neve t, követve az antiochiai példát, ahol János papot, a későbbi konstantinápol yi püspököt ékesszólása miatt Chrysostomus, 'Aranyszájú'- nak nevezték.\n P éter egy másik alkalommal is belebonyolódott a keleti egyházban a kérdés kö rül folyó teológiai vitába, hogy Jézus Krisztusban az istenség és az embers ég milyen viszonyban van egymással. Konstantinápolyban Eutüchész archimandr ita (főapát) az alexandriai véleményt képviselte, amely szerint a megtestes ülés után Jézus Krisztus egy új ,,istenemberi'' természetnek lett a birtoko sa. 449-ben Róma és Ravenna püspökeihez fordult a kérdés eldöntéséért. Péte r azt válaszolta, hogy az ilyen nehéz és fontos kérdésekben Róma az illeték es, mert ott székel Péter, akire Jézus Krisztus Egyházát építette. Róma püs pöke, Nagy Szent Leó (440--461) egyértelműen elvetette Eutüchész álláspontj át.\n Aranyszavú Péternek mintegy 180 beszéde maradt fenn. Stílusa tömör vo lt és megfelelt az ókori szónoklás szabályainak. Nem beszélt tovább, mint e gy negyedóráig. Forró nyári napokon nem beszélt. Nagypénteken pedig azért h allgatott, ,,mert eltemették a Szót''. Beszédei, mivel arra törekedett hogy a nép megértse, szemléletesek voltak. A korabeli ízlésnek megfelelően sok görög szót használt. A hit és erkölcs tanítása terén kifejtett tevékenységé ért Aranyszavú Pétert 1729-ben az egyháztanítók sorába emelték. Halálának p ontos idejét nem tudjuk. Utolsó beszédeiben háborús veszedelemre, járványra , hadifoglyok tömegeire utal. Lehetséges, hogy a hunok betöréséről (450) be szélt.\n A ravennai egyház 9. századi Püspökkönyve szerint Szent Péter Rave nna mellett nem december 2-án, hanem július 31-én halt meg. Ünnepét 1729-be n vették fel a római naptárba, december 4-re. 1969-ben áthelyezték július 3 0-ra.\n Legendáiból, beszédeiből\n Aranyszavú Szent Péterről saját szavai é s a későbbi följegyzések alapján alkothatunk képet. A hagyomány megőrizte, milyen sajátos módon látta el püspöki feladatait.\n Amikor Ravenna püspöke meghalt, utódot választottak, majd útra kelt Rómába egy küldöttség, hogy a jóváhagyást megszerezze és kérje a fölszentelést. Ezekben a napokban épp ot t volt Rómában Imola püspöke diákonusával, Péterrel. Sixtus pápa pedig álmá ban látta Szent Pétert és tanítványát, Apollinarist, Ravenna első püspökét. Egy fiatalembert mutattak neki azzal, hogy Isten őt akarja ravennai püspök nek. Másnap megjelent a császárváros küldöttsége, de a pápa nem hagyta jóvá a választásukat, mert a jelölt nem hasonlított arra, akit álmában látott. Az egész küldöttséget szemügyre vette, de nem volt senki, akinek arca hason lóságot mutatott volna. Erre Imola püspökét is maga elé rendelte a kíséreté vel. Alighogy meglátta Pétert, örömmel felkiáltott: ,,Ő az! Őt rendelte a G ondviselés Ravennába püspöknek!'' Péter megijedt, a küldöttség csodálkozott , de amikor a pápa elmondta álmát, elfogadták döntését.\n A karizmatikus sz ónok csakhamar megnyerte hallgatói szívét; sokakkal megesett, ami Ágostonna l Ambrus szószéke közelében: a szavak behatoltak a lélekbe, és a hallottaka t nem lehetett semmibe venni, akarva-akaratlan hatottak: irigységgel telt u dvaroncok vetélytársaikat előnyben részesítették; zsugoriak és fösvények sz étosztották gyűjtött javaikat a szegények között. Vége szakadt az erkölcste len játékoknak és táncoknak, a halódó antik világ e kísérőjelenségeinek. Té vtanok hívei megtértek és felvételüket kérték az Egyházba. Egy nap -- amint olvashatjuk -- a szószéken elhagyta a hangja: a túlzott erőfeszítéstől meg bénultak a hangszalagjai. A nép hangosan feljajdult a templomban, és nem ak art lecsillapodni. Sokan a nyolc hónap alatt, míg nem hallhatták, annyira s zomorúak voltak, mintha személyes gyász érte volna őket.\n Néhány részlet A ranyszavú Szent Péter beszédeiből:\n A hazatért tékozló fiúval ezt mondatta : ,,Mindent elveszítettem, amit csak egy fiú elveszíthet, de az Atya abból, ami őt Atyává teszi, semmit nem veszített el.''\n Az évvégi népünnepélyek túlkapásai ellen így emelt szót: ,,Aki az ördöggel mulat, az nem ünnepelhet Jézus Krisztussal.''\n Szentelése évfordulóján elmondta, hogy szerinte mil yennek kell lennie a püspöknek: ,,Jól együtt kell működnie az állam vezetői vel, az öregek iránt tisztelettel kell viseltetnie, a fiatalokat jósággal é s szeretettel kell megnyernie, a paptestvéreket és a gyerekeket pedig szere tnie kell; mindenben Krisztus szabad szolgájának kell bizonyulnia.''\n A Mi atyánkról ezt mondta egyik beszédében: ,,Krisztus azért tanított meg rövide n imádkozni, mert gyorsan meg akarja adni, amit kérünk... Menjünk hát, gyer mekeim, ahova az irgalom szólít, a szeretet vonz, a vágy hív! Istent, az At yát érezze a szív, mondja a nyelv, szólítsa a lélek és minden, ami bennünk van, legyen nyitva kegyelmének, s ne a félelemnek, mert a bíró Atyává válto zott, s nem azt akarja, hogy féljük, hanem hogy szeressük.''\n Imádság\n Is tenünk, ki Aranyszavú Szent Péter püspöködet a megtestesült Ige apostolává tetted, közbenjárására kérünk, engedd, hogy üdvösséged misztériumait a szív ünkben szüntelenül szemléljük, és tetteinkkel tanúságot tegyünk róluk!\n Fo rrás: Diós István: A szentek élete\n X-ALT-DESC;FMTTYPE=text/html:
Élete
Aranyszavú Szent Péter születéséne k nem tudjuk a pontos idejét. Valószínű, hogy kevéssel 400 előtt látta meg a napvilágot, Forum Corneliiben (Imola). A város püspöke, Cornelius vezette el jó atyaként a papságra. Még 430 előtt Ravenna püspöke lett.
Ez a város az 5. század elejéig nem játszott jelentős szerepet, de ekkor virágz ásnak indult. A nyugat-római császárok a 4. század közepétől főleg Milánóba n székeltek. Amint megkezdődött a népvándorlás, a császári udvar nem volt o tt biztonságban. A gótok betörtek a római birodalomba, ezért az akkori csás zár, Honorius (395-- 423) miniszterének és fővezérének, Stilichónak tanácsá ra úgy határozott, hogy székhelyét áthelyezi Ravennába. 404-től tehát itt é lt a császár, mert a várost a szárazföld felől mocsár vette körül, így könn yen meg lehetett védeni.
Ezzel Aranyszavú Szent Péter a birodalom ny ugati fővárosának lett a püspöke. Ennek messzemenő következményei lettek. M íg Ravenna 430 körül fővárosi rangra nem emelkedett, egyszerű püspöki székh ely volt, amelynek létét a 2. századtól lehet kimutatni. De azáltal, hogy c sászárváros lett, amint ez ötven évvel korábban Konstantinápolyban is törté nt, a ravennai püspök rangját is emelni kellett. Ennek jegyében Ravenna püs pökének joga lett, hogy a szomszédos egyházmegyék (Faenza, Forli, Bologna, Modena, Voghenza) püspökeit, akik eddig Milánóhoz tartoztak, fölszentelje. Ugyanakkor maga Ravenna továbbra is Róma kötelékében maradt, ez azt jelente tte, hogy a ravennai püspököt csak a pápa szentelhette föl.
431-ben Kürrhosz püspöke, Teodoretosz, az antiochiai teológiai iskola vezetője leve lében Róma, Milánó, Aquileia és Ravenna püspökéhez fordult, mert nem volt m egelégedve azzal, hogy az efezusi zsinaton (431) Máriát ,,Istenszülő''-nek nevezték; ő úgy gondolta, hogy Máriát legfeljebb ,,Krisztus-szülő''-nek leh et mondani. Ez már annak volt a jele, hogy Ravenna rangja emelkedett.
Péter püspök olyan magatartást tanúsított a császári ház iránt, mint 60 é vvel azelőtt Ambrus püspök Milánóban vagy a kortárs konstantinápolyi püspök ök. Püspöksége idején az elszánt Galla Placidia, Nagy Theodosius császár lá nya és a névleg uralkodó III. Valentinianus császár anyja volt a kulcsszemé lyiség Ravennában. Valójában ő uralkodott. 427-től folyamatosan Ravennában élt, és hamarosan megváltoztatta a város arculatát. Amikor Konstantinápolyb ól Ravenna felé hajózott (427), hogy a nyugat-római birodalom fölött az ura lmat átvegye, a tengeren veszélybe került, fiával, Valentinianusszal és enn ek menyasszonyával, II. Theodosius császár lányával együtt. Ebben a helyzet ben fogadalmat tett, hogy ha megmenekülnek, templomot épít Ravennában és Sz ent János oltalma alá helyezi. Ezt a templomot, amely ma is áll, Péter püsp ök szentelte fel; valószínű, hogy az apszisban eredetileg ott volt a képe i s.
Más templomok is épültek Péter püspöksége idején. Biztosan tudjuk , hogy ő helyezte el a Galla Placidia-mauzóleum melletti San Vitale- templo m alapkövét; ugyanígy azt is, hogy Ravenna elővárosában és kikötőjében (Cla ssis) plébániatemplomot építtetett (ez nem azonos az ismert Szent Apollinar is-templommal!), anélkül, hogy ennek az önálló városnak külön püspököt szen telt volna. De az érseki palota szép kápolnája nem az ő nevéhez fűződik, ha nem egy másik Péter püspökéhez. Mindamellett nem egészen egyértelmű, hogy a ravennai egyházi építkezések miként kapcsolódtak egy-egy püspökhöz, mert a 9. századból való Agnellus-féle Püspöki könyv számít fő forrásnak, de enne k adatai nem mindig megbízhatók. Annyi azonban tény, hogy 751-ben, amikor a frankok elfoglalták, Ravennának több mint hatvan temploma volt.
Egy ébként Péternek Agnellus adta a Chrysologus, 'Aranyszavú' nevet, követve az antiochiai példát, ahol János papot, a későbbi konstantinápolyi püspököt é kesszólása miatt Chrysostomus, 'Aranyszájú'- nak nevezték.
Péter egy másik alkalommal is belebonyolódott a keleti egyházban a kérdés körül foly ó teológiai vitába, hogy Jézus Krisztusban az istenség és az emberség milye n viszonyban van egymással. Konstantinápolyban Eutüchész archimandrita (főa pát) az alexandriai véleményt képviselte, amely szerint a megtestesülés utá n Jézus Krisztus egy új ,,istenemberi'' természetnek lett a birtokosa. 449- ben Róma és Ravenna püspökeihez fordult a kérdés eldöntéséért. Péter azt vá laszolta, hogy az ilyen nehéz és fontos kérdésekben Róma az illetékes, mert ott székel Péter, akire Jézus Krisztus Egyházát építette. Róma püspöke, Na gy Szent Leó (440--461) egyértelműen elvetette Eutüchész álláspontját.
< p> Aranyszavú Péternek mintegy 180 beszéde maradt fenn. Stílusa tömör volt és megfelelt az ókori szónoklás szabályainak. Nem beszélt tovább, mint egy negyedóráig. Forró nyári napokon nem beszélt. Nagypénteken pedig azért hall gatott, ,,mert eltemették a Szót''. Beszédei, mivel arra törekedett hogy a nép megértse, szemléletesek voltak. A korabeli ízlésnek megfelelően sok gör ög szót használt. A hit és erkölcs tanítása terén kifejtett tevékenységéért Aranyszavú Pétert 1729-ben az egyháztanítók sorába emelték. Halálának pont os idejét nem tudjuk. Utolsó beszédeiben háborús veszedelemre, járványra, h adifoglyok tömegeire utal. Lehetséges, hogy a hunok betöréséről (450) beszé lt.A ravennai egyház 9. századi Püspökkönyve szerint Szent Péter Ra venna mellett nem december 2-án, hanem július 31-én halt meg. Ünnepét 1729- ben vették fel a római naptárba, december 4-re. 1969-ben áthelyezték július 30-ra.
Legendáiból, beszédeiből
Arany szavú Szent Péterről saját szavai és a későbbi följegyzések alapján alkotha tunk képet. A hagyomány megőrizte, milyen sajátos módon látta el püspöki fe ladatait.
Amikor Ravenna püspöke meghalt, utódot választottak, majd útra kelt Rómába egy küldöttség, hogy a jóváhagyást megszerezze és kérje a fölszentelést. Ezekben a napokban épp ott volt Rómában Imola püspöke diákon usával, Péterrel. Sixtus pápa pedig álmában látta Szent Pétert és tanítvány át, Apollinarist, Ravenna első püspökét. Egy fiatalembert mutattak neki azz al, hogy Isten őt akarja ravennai püspöknek. Másnap megjelent a császárváro s küldöttsége, de a pápa nem hagyta jóvá a választásukat, mert a jelölt nem hasonlított arra, akit álmában látott. Az egész küldöttséget szemügyre vet te, de nem volt senki, akinek arca hasonlóságot mutatott volna. Erre Imola püspökét is maga elé rendelte a kíséretével. Alighogy meglátta Pétert, öröm mel felkiáltott: ,,Ő az! Őt rendelte a Gondviselés Ravennába püspöknek!'' P éter megijedt, a küldöttség csodálkozott, de amikor a pápa elmondta álmát, elfogadták döntését.
A karizmatikus szónok csakhamar megnyerte hallg atói szívét; sokakkal megesett, ami Ágostonnal Ambrus szószéke közelében: a szavak behatoltak a lélekbe, és a hallottakat nem lehetett semmibe venni, akarva-akaratlan hatottak: irigységgel telt udvaroncok vetélytársaikat előn yben részesítették; zsugoriak és fösvények szétosztották gyűjtött javaikat a szegények között. Vége szakadt az erkölcstelen játékoknak és táncoknak, a halódó antik világ e kísérőjelenségeinek. Tévtanok hívei megtértek és felv ételüket kérték az Egyházba. Egy nap -- amint olvashatjuk -- a szószéken el hagyta a hangja: a túlzott erőfeszítéstől megbénultak a hangszalagjai. A né p hangosan feljajdult a templomban, és nem akart lecsillapodni. Sokan a nyo lc hónap alatt, míg nem hallhatták, annyira szomorúak voltak, mintha személ yes gyász érte volna őket.
Néhány részlet Aranyszavú Szent Péter bes zédeiből:
A hazatért tékozló fiúval ezt mondatta: ,,Mindent elveszít ettem, amit csak egy fiú elveszíthet, de az Atya abból, ami őt Atyává teszi , semmit nem veszített el.''
Az évvégi népünnepélyek túlkapásai elle n így emelt szót: ,,Aki az ördöggel mulat, az nem ünnepelhet Jézus Krisztus sal.''
Szentelése évfordulóján elmondta, hogy szerinte milyennek kel l lennie a püspöknek: ,,Jól együtt kell működnie az állam vezetőivel, az ör egek iránt tisztelettel kell viseltetnie, a fiatalokat jósággal és szeretet tel kell megnyernie, a paptestvéreket és a gyerekeket pedig szeretnie kell; mindenben Krisztus szabad szolgájának kell bizonyulnia.''
A Miatyán król ezt mondta egyik beszédében: ,,Krisztus azért tanított meg röviden imá dkozni, mert gyorsan meg akarja adni, amit kérünk... Menjünk hát, gyermekei m, ahova az irgalom szólít, a szeretet vonz, a vágy hív! Istent, az Atyát é rezze a szív, mondja a nyelv, szólítsa a lélek és minden, ami bennünk van, legyen nyitva kegyelmének, s ne a félelemnek, mert a bíró Atyává változott, s nem azt akarja, hogy féljük, hanem hogy szeressük.''
Istenünk, ki Aranyszavú Szent Péter püspöködet a megtestesült Ige apostolává tetted, közbenjárására kérünk, engedd, hogy üdv össéged misztériumait a szívünkben szüntelenül szemléljük, és tetteinkkel t anúságot tegyünk róluk!
Forrás: Diós Istv án: A szentek élete
DTSTAMP:20240328T181644 DTSTART;TZID=Europe/Budapest;VALUE=DATE:20110730 DTEND;TZID=Europe/Budapest;VALUE=DATE:20110731 SEQUENCE:0 RRULE:FREQ=YEARLY;COUNT=100;INTERVAL=1;BYYEARDAY=-155 TRANSP:OPAQUE END:VEVENT END:VCALENDAR