viola - MISE: saját, pref. az Úr szenv. II. – Olv. Iz 49,1-6 – Jn 13,21-33. 36-38

Liturgia:
Iz 49,1-6
OLVASMÁNY Izajás próféta könyvéből
Prófétája által Megváltónk nevében így szól az Úr:
„Halljátok, szigetek, és figyeljetek, távoli népek!
Az Úr hívott meg, mielőtt még születtem;
anyám méhétől fogva a nevemen szólított.
Számat éles kardhoz tette hasonlóvá,
s kezének árnyékával oltalmazott engem.
Mint a hegyes nyíl, olyanná tett, és a tegzébe rejtett.
S így szólt hozzám: »A szolgám vagy, Izrael,
benned fogok megdicsőülni!«
De én azt mondtam: »Hiába fáradtam,
haszontalanul tékozoltam erőmet.«
Ám igaz ügyem az Úr előtt van,
és jutalmam Istenemnél.
És most ezt mondja az Úr,
aki már anyám méhétől fogva szolgájává tett,
hogy visszavezessem hozzá Jákobot,
és Izraelt köréje gyűjtsem,
Így dicsővé lettem az Úr szemében,
és Istenem lett az erőm.
És mondotta az Úr:
»Kevés az, hogy szolgám légy,
s fölemeld Jákob törzseit,
és visszatérítsd Izrael maradékát.
A nemzetek világosságává teszlek,
hogy üdvösségem eljusson a föld határáig.«”
Ez az Isten igéje.

VÁLASZOS ZSOLTÁR 70,1-2.3-4a.5-6ab.15ab és 172. tónus.
Válasz: Ajkam hirdeti, * igazságodat, Uram. Vö. 15ab. vers.
Előénekes: Te vagy, Uram, én reményem, * ne hagyj soha szégyent érnem.
Igazságodban ments meg, † szabadíts meg engem, * fordítsd felém füled, és siess segítségemre.
Hívek: Ajkam hirdeti, * igazságodat, Uram.
E: Légy megmentő sziklám és erős váram, * ahol oltalmat nyerjek. Mert te vagy, Istenem, erősségem és menedékem, * ragadj ki a bűnösök kezéből.
H: Ajkam hirdeti, * igazságodat, Uram.
E: Te vagy reménységem, Istenem, * ifjúkorom óta, Uram, benned bízom.
Anyám méhétől te vagy támaszom, * anyám ölétől fogva védelmezőm.
H: Ajkam hirdeti, * igazságodat, Uram.
E: Igazságodat hirdeti ajkam, * és szabadító tetteidet egész nap. Ifjúságom óta oktatsz engem, Istenem, * csodáidat mindmáig hirdetem.
H: Ajkam hirdeti, * igazságodat, Uram.

EVANGÉLIUM ELŐTTI VERS
Üdvöz légy, Királyunk! Engedelmes voltál Atyádnak: * megfeszíteni vittek, mint leölésre a szelíd bárányt.4 g. tónus.

Jn 13,21-33.36-38
† EVANGÉLIUM Szent János könyvéből
Az utolsó vacsorán Jézus mélyen megrendült lelkében, és újból kijelentette:
„Bizony, bizony, mondom nektek, egy közületek elárul engem.” Erre a tanítványok tanácstalanul egymásra néztek, mert nem tudták kiről mondta ezt.
A tanítványok közül az egyik, akit Jézus szeretett, a vacsora alatt Jézus mellett ült. Simon Péter intett neki: „Kérdezd meg, kiről beszél?” Ő Jézushoz fordult, és megkérdezte: „Uram, ki az?” Jézus így felelt: „Az, akinek a bemártott falatot adom.” Ezzel bemártotta a falatot (a tálba) és karióti Júdásnak, Simon fiának nyújtotta. A falat után mindjárt belé szállt a sátán. Jézus ennyit mondott neki: „Amit tenni akarsz, tedd meg mielőbb!”
Az asztalnál ülők közül senki sem értette, miért mondta ezt neki Jézus. Egyesek azt hitték, hogy – mivel Júdásnál volt a pénz – Jézus megbízta: „Vedd meg, amire szükségünk lesz az ünnepen!” Mások pedig (azt gondolták), hogy adjon valamit a szegényeknek. Miután Júdás átvette a falatot, azonnal kiment. Éjszaka volt.
Júdás távozása után Jézus ezeket mondta: „Most dicsőült meg az Emberfia, és az Isten is megdicsőült benne. Ha pedig az Isten megdicsőült benne, az Isten is meg fogja öt dicsőíteni önmagában, sőt hamarosan megdicsőíti. Gyermekeim, már csak rövid ideig vagyok veletek. Keresni fogtok engem, de amint a zsidóknak megmondottam, most nektek is megmondom: ahová én megyek, oda ti nem jöhettek.”
Erre Simon Péter megkérdezte: „Uram, hová mégy?” Jézus így válaszolt: „Ahová én megyek, oda most nem jöhetsz velem, de később követni fogsz.” Péter azonban erősködött: „Uram, miért ne követhetnélek most? Az életemet is odaadom érted,” Jézus ezt felelte neki: „Életedet adod értem? Bizony bizony, mondom neked, mire a kakas megszólal, háromszor tagadsz meg engem.”
Ezek az evangélium igéi.