Augusztus 26-án indultunk ki biciklivel. Mikor odaértünk, nagyon jó hangulat és zene fogadott minket. A dunaszegi fiatalok biztosították a muzsikát. Táncoltunk, szórakoztunk kicsit, majd meglátogattuk a  dunaszegi múzeumot. Ott láthattunk sokféle gyönyörű edényt, régi szerszámokat, és megismertük Dunaszeg történetét. Innen az oviba indultunk ebédelni. Konyhás néni kitett magáért; finom ebéddel a hasunkban folytathattuk utunkat.

Megnéztük a motormúzeumot, érdekes dolgokat hallottunk, de ez főleg a fiúknak nyerte el a tetszését. Majd a Morotva tavat sétáltuk körbe. A kisgyerekek igencsak élvezték, mert a sok békával ijesztgethették a félős lányokat. Ezután visszamentünk a plébániára felfalni a finom sütiket. Késő délután a Rezeda együttes zenéjét élvezhettük. Utána a csoportnak egy része visszabiciklizett a Szent Imre plébániára. De volt kb. 15 ember, aki tovább boldogította Szilárd atyát. Akkor este bográcsban főztek pörköltet, és az örökmozgó kislányok még estig ugrándoztak.

Másnap (27-én) megreggeliztünk, és tekézni mentünk. Három csapatban versenyeztünk több meneten keresztül. Majd ezen a helyen ebédeltünk meg. Megnéztük a szürke marhákat, de sajnos nem tudtuk megsimogatni őket, pedig tervben volt. Miután mindenki jóllakott, visszamentünk Szilárd atya otthonába. Játszottunk beugrót, meg még sokminden mást. Este a vacsora után Dungária koncertet hallhattunk, és táncolhattunk a magyar nagy slágerekre, melyet az ottani ministránsok énekeltek nekünk. Mikor vége lett, már mindenki fáradtan dőlt le az ágyra.

Szombaton eljött az elválás pillanata. A reggeli után lezártuk ezt a tábort egy misével abban a gyönyörű kis dunaszegi templomban. Majd összepakoltunk, és könnyes búcsút vettünk az atyától, reménykedve, hogy lesz majd még ilyen, és hogy soha nem fog elfelejteni minket.

Sipák Barbara

 

* * *

Szilárd atya egy nap úgy döntött, hogy meghívja egykori ministránsait Dunaszegre egy többnapos tábor keretében. A szervezésben és a lebonyolításban a helyi ministránsok fő szerepet vállaltak. A színes programok és a jó zene már a kicsomagolásnál megalapozták a jó hangulatot. A szervezők mindent megtettek, hogy a Szent Imrés fiatalok minél jobban érezzék magukat. Valaki a rakott krumpliban, valaki pedig a játékban lelte örömét. Esténként volt zene, tánc, karaoke és utánozhatatlan rock’n roll. Néha még Szilárd atyát is sikerült rávenni, hogy mutassa meg kifogástalan tehetségét a mikrofonnál. Számomra felejthetetlen élmény volt megismerkedni és összebarátkozni velük. Legjobb emlékeim egyike a sok közül biztosan a rettentő fárasztó, de egyben kihagyhatatlan tánctanulás volt a legendás Hungária számokra. Ebben a rövid beszámolóban csak néhány élményt emeltem ki a sok közül, mert a tekézést, a népzenei bemutatót és a falunézést nehéz lenne pár sorban leírni. Remélem minden táborozó sok élménnyel gazdagodva hagyta itt Dunaszeget. Ha tehetném, már ma elkezdeném szervezni egy újabb találkozó programjait Szilárd atyával.

Bakos Zsolt
dunaszegi ministráns, szervező